Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
IV. rész. 1772—1785
nyújtásával is foglalkozott, lényegében Magyarországon az első hitelintézetnek számítható. Más kérdés természetesen az, hogy működése alatt ezt a szerepét hogyan töltötte be. Erre a kérdésre a továbbiakban a magyar kamara pénzügyi gazdálkodásának és a kamarai adósságoknak a vizsgálatánál még visszatérünk. Építési igazgatóság. A magyar kamara építészeti személyzetéről az 1740—1772ig terjedő korszak ismertetésénél (1. a hivatali személyzetről szóló fejezetet) néhány szóval már megemlékeztünk. Említettük azt, hogy a kamara műszaki munkálatokra, épületek emelésére, javítására, földmérésre, vízszabályozásra többnyire nem rendszeresen földmérőket, építőmestereket, rajzolókat, vízi mérnököket fogadott fel, akik szerződés alapján vagy valamelyik kamarai szerv megbízásából végezték munkájukat. Mellettük a magyar kamarának már a XVIII. sz. első felétől kezdve állandó építésze is volt. A XVIII. század negyvenes éveiben Martinelli János, 1757-től kezdve Hillebrandt Ferenc Antal (különben 1772-től a bécsi udvari építési hivatal igazgatója is) töltötte be ezt a tisztséget. E műszaki személyzet megléte, bár a források ekkor még építési hivatalról említést nem tesznek, a kamarai építési hivatal fokozatos kifejlődésére utal. 111 Ujabb lépést jelentett a kamarai építési hivatal kialakulása felé Lander Lőrincnek 1776-ban kamarai alépítésszé való kinevezése, amelyre Hillebrandt bécsi udvari főépítésszé történt kinevezése miatt került sor. Lander 1776-ban Hillebrandttól, a magyar kamarai főépítésztől, egyben a bécsi udvari építési hivatal igazgatójától, 1777-ben pedig a magyar kamara építésügyi igazgató-tanácsosától, Kempelen Farkastól kapott utasítást. 112 A Hillebrandt-féle utasítás szerint a kamarai alépítésznek (königlicher kamerái Unter Architect) Pozsonyban kellett laknia. Rendelkezéseket a magyar kamarától és Hillebrandttól kapott. Az építési alkalmazottakat és mesterembereket az alépítész alá helyezték, ezeknek a munkáját ő irányította. Kötelessége volt a felettes hatóságaitól elrendelt tervek, rajzok elkészítése. Az építési anyag áráról, a mesteremberek béréről az udvari (bécsi) építési bizottságnak, az udvari főépítésznek (Hillebrandtnak), a magyar kamarának rendszeresen jelentést kellett tennie. Minden építkezés megkezdését, az udvari építész által jóváhagyott tervek felterjesztésével együtt, az udvari építési bizottságnak kellett bejelentenie, hogy az udvari építési igazgatóság az építkezési javaslatot ennek alapján elbírálja. E rendelkezésekből is látszik, hogy a magyar kamarai alépítész és a hozzá beosztott műszaki személyzet munkáját — elsősorban szakmai szempontból — a bécsi udvari építési igazgatóság irányította és ellenőrizte. 113 Lander 1782 őszéig viselte alépítészi hivatalát. Abban az esztendőben már súlyos beteg volt, s a munkát helyette rajzolók és gyakornokok végezték el. A Lander halálával megüresedett alépítészi állásra 1783. január 7-én Tallherr Józsefet nevezte ki az udvar. Tallherr már előzőleg több alkalommal dolgozott a magyar kamarának, főleg azonban a bécsi udvari építési hivatal foglalkoztatta. 114 Tallherr működése idején alakul ki határozott körvonalakkal a magyar kamara építési hivatala. A kamara építési személyzete 1783 októberében fizetésének 111 E 68. Praes. Erdődy. Extraser. No. 79. 1. füzet. 20 — 21., Kapossy J.: A kamara építészei Mária Terézia ós II. József korában. Századok. 1923 — 24, 588 — 89. 112 Kapossy i. m. 595. 113 E 44. Aedificialia seu aedilia. 1777. ápr. No. 376., a két utasítás ebben az aktában található. 114 Kapossy 111. sz. jegyzetnél i. m. Századok. 1923 — 24, 612.
