Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

II rész. 1720—1740

1734-ben a pozsonyi harmincadigazgatóságtól 296 248 Ft 1734-ben a horvát harmincadok árandája 813 " Összesen 297 061 Ft 1740-ben a tiszta harmincadjövedelem összesen 279 493 Ft A harmincadjövedelem tehát továbbra is a kamarai bevétel túlnyomó részét tette ki, s a kamarai jövedelem emelkedése is a harmincadbevétel megnövekedéséből eredt. A bevételek, amint említettük, a pozsonyi bankképviselet pénztárába folytak be. A magyar kamara alá rendelt területen a pozsonyi bankképviselet pénztárán kívül Budán is működött egy pénztár, amely a pozsonyi bankképviselet alá volt helyezve. A harmincadigazgatóság felállításakor, 1734-ben a pozsonyi főharmincadhivatal kebelén belül harmincadfőpénztárt is felállítottak. A jövedelmek beszedésének útja általában az volt, hogy a budai pénztár, a harmincadbérlő, illetve 1734 után a harmincadfőpénztár a begyűjtött pénz jövedelmekből először kiutalta a költségvetés szerint esedékes fizetéseket, igazgatási költségeket stb., s a felesleget a bankképviseletnek adta át. Voltak olyan jövedelmek is, amelyek közvetlenül a pozsonyi bankképviselet pénztárába folytak be. Ebben a korszakban is tanulságos annak a kimutatása, milyen forrásokból eredt a magyar kamarának a harmincadbevételen felüli, az összbevételnek legfeljebb 73"át, Vr^t kitevő része. A pozsonyi bankképviselet 1729-, 1730-, 1731ben a harmincad árendáján kívül a komáromi hajóhídvám árendáját, az árvái uradalom bérét, a pozsonyi királyi ház (domus forensis regia) bérét és a fizetések utáni arrhákat szedte be. Ehhez járultak még a rendkívüli fiskális jövedelmek (háramlásból származó bevétel) és más pénztáraktól átutalt összegek. A budai pénztár bevételei ugyanezekben az években a pécsi tiszttartóság és a szigetvári vám, a mátraverebélyi fiskális birtokok, a neoacqistica fiskális birtokok (általában csak apróbb birtoktestek), a szürkői vizafogás jövedelméből, továbbá Szolnok város árendájából, a szolnoki, simontornyai, foki vámokból, Hidegkút község és a budai szőlők, az esztergomi bormérés bérletéből, a fizetések utáni bankarrhából, a zsidó taksából tevődtek össze. A pozsonyi bankképviselet ezenkívül a pozsonyi sóhivataltól, a budai pénztár pedig a pesti sóhivataltól is kapott összegeket, bár a sóhivatalok ebben az időben a bécsi kamara kezelésében voltak. Ilyen átutalásokra akkor került sor, amikor a bevételek nem fedezték a kiadásokat.

87 A pozsonyi bankképviselet 1734. évi bevételeiből hasonló kép rajzolódik elénk (komáromi hídvám bére, a pozsonyi pénz verőháztól átutalt 24 Ft-nyi összeg, kisebb hátralékok, rendkívüli jövedelmek, rendkívüli fiskális jövedelmek, a hradeki uradalom 9500 Ft-nyi bére, arrha, papírtaksa, óvadékok, a pozsonyi sóhivataltól átutalt 15 125 Ft, a budai pénztár 7364 Ft-nyi feleslege).

68 A harmincadigazgatóság a nettó harmincadj övédelmet szintén a pozsonyi bankképviseletnek adta át. A budai pénztár bevételei 1734-ben: a pesti sóhivataltól, a pozsonyi bankképviselettől, a budai harmincadhivataltól átutalt összegek, Szolnok város árendája, 67 E 14. Acta Hung. Tom. IV. 701-702, 715, 721-23. 68 Uo. 827 — 28.