Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)
II. A tárnoki hivatal és a tárnoki szók szervezete
felelően — hivatali esküjét 1625. december 13-án a tárnoki városok országgyűlésre delegált követei előtt tette le. Úgy látszik azonban, hogy az eskü letételének ez a módja a tárnoki szék delegátusainak nem felelt meg, mert az 1626. évi törvényszakon a fenti határozatot módosítva újabb statútumot alkottak, mely szerint azontúl a következő altárnokmesterektől a tárnoki szék törvényszakain kívül letett esküt csak akkor fogadják el, ha ezt sürgős szükségesség indokolja, egyébként hivatalát nem foglalhatja el. Erre a tárnokmester megígérte, hogy a városok törvényeit figyelembe fogja venni, s az esküt azontúl az altárnokmesterek a tárnoki szék előtt fogják letenni. 37 Ezt az ígéretet Bánffy tárnokmester hivatali utódai nem mindig tartották meg, mert egy hasonló eset a tárnoki széknek az 1681. évi soproni országgyűlés alatt tartott ülésszakán is előfordult. Itt ugyanis az országgyűlés kezdetén, áprilisban az addig megjelent Somogyi György pozsonyi, Weber Frigyes eperjesi és Thedy Ferenc modori küldött együttesen tiltakozott az ellen, hogy Kürtössy Mihály altárnokmester a tárnoki városokat képviselje, mivel a határozatok által előírt esküt a tárnoki szék előtt nem tette le. 38 Hogy a jövőre nézve példát szolgáltassanak, Kürtössy altárnokmesterségét tárnokszéki határozottal elutasították. Erre Erdődy Imre tárnokmester levélben szólította fel a később már több tag részvételével összeült tárnoki széket, hogy Kürtössy Mihályt mint az ő teljhatalmú megbízottját kötelesek altárnokmesternek elfogadni. 39 A tárnoki városok küldöttei az 1633. évi törvényszakon határozatot hoztak arról, hogy az altárnokmester ne az ország távolabbi részein, hanem vagy Pozsonyban, vagy Nagyszombatban lakjék. 40 A tárnoki jog ugyanis előírta, hogy a városi törvényszéktől a tárnoki székre történő fellebbezéshez a tárnokmestertől vagy az altárnokmestertől kell átküldő parancsot kieszközölni. így e határozattal azt a célt kívánták szolgálni, hogy a perlekedő városi polgárok az altárnokmestert ilyen esetekben, illetve egyéb ügyes-bajos dolgaik intézése alkalmával könnyebben elérhessék. A tárnokmesterekhez hasonlóan az altárnokmestereknek is jogot ismerő, s a bírói gyakorlatban jártas egyéneknek kellett lenniük. Ezeket az ismereteket úgy hasznosították, hogy főleg a XVI—XVII. században — amikor még a tárnoki szék ritkán ülésezett és a törvényszakok időtartama is rövid volt — az itt viselt bírói funckiójuk mellett egyéb feladatokat is vállaltak. Azt viszont sem a tárnokmesterek, sem a tárnoki városok nem vették szívesen, ha az altárnokmesterek a juramentum officii, unum ad manus tavernici et aliud coram nunciis civitatum, vei in diaeta, vei in sede tavernicali." Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 19. fol. 37 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 151. fol. 88 Serpilius János 1681. évi országgyűlési naplójából. Baranyai Béla által készített másolat, máj. 8-i ülés. (P 1568. OL Baranyai Béla irathagyatéka.) 3B O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. Raptura actorum thavernicalium in prothocollum inserendorum Anni 1681. sub diaeta Soproniensi. Bár Erdődy az új altárnokmestert a városokra, ráoktrojálta, azt elismerte, hogy az eskü letételénél szabálytalanságok fordultak elő, de azok hivatali elődje, Forgách Ádám idejében történtek. Kürtössy — mint írja — ugyanis nemcsak hogy nem a teljes tárnoki szék előtt tette le az esküt, hanem ez aktusnál még a szokásos formulát sem tartották meg (ti. nem tartotta meg Forgách tárnokmester). Ez azonban semmi másnak, mint az idők jogbizonytalanságának tulajdonítható. Hogy pedig az üyen visszaélések a gyakorlatba át ne menjenek, a tárnokmesterhez kell fordulni, zárja le végül is az ügyet Erdődy. 40 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 201. fol.
