Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

Ami pedig Magyarországot illeti, a mohácsi vész óta idegen uralkodó alá és idegen országokkal szoros kapcsolatba kerülve, vezetőit állandóan az alkotmányos kérdések foglalkoztatták és történetírását is a közjogi irányú érdeklődés jellemezte. Az országgyűlések egyik törvényt a másik után hozták, de azzal már keveset törődtek, hogy a törvényeket ki és hogyan hajtja végre. A történetírók pedig az országgyűlési tárgyalásokra, a tör­vényekre, az alkotmányra irányították a figyelmet, a végrehajtó szervek csendes, de a nemzet életében a zajos törvényhozásnál sokkal fontosabb munkája a homályban maradt. Kivételek természetesen nálunk is voltak, a közigazgatástörténeti érdeklődés különösen a világháború óta egyre erő­södik, a külföldi irodalom termékenyítőén hat. De ha áttekintünk az eddigi eredményeken, meg kell állapítanunk, hogy nemcsak nagyon keveset tudunk, hanem még azzal sem vagyunk tisztában, hogy mi az, amit meg kellene ismernünk. Még a kérdések feltevéséig sem jutottunk el, nemhogy feleletet tudnánk adni. Pedig a francia, angol, osztrák és porosz irodalmat ennyiben, ha már követésre nem, legalább figyelemre méltathattuk volna. Mert a magyar közigazgatás, ép úgymint a történeti élet többi területén látjuk, bár minden korban és minden fokon jellegzetes magyar vonásokat is mutat, nem volt önmagábanáíló, páratlan jelenség, hanem ugyanazon a fejlődésen ment keresztül, mint Európa többi országának végrehajtó szervei. Erre a körülményre mindig figyelemmel kell lennünk, ami természetesen nem jelenti azt, hogy egyébbel se törődjünk, mint ana­lógiák hajszolásával és a sokszor csak látszólagos idegen hatás erőszakos bizonyításával. A külföld közigazgatásának történetét ismernünk kell, hogy a magyart könnyebben megérthessük, de mindig arra törekedjünk, hogy a multat olyannak ábrázoljuk, amilyen volt, nem pedig amilyen esetleg lehetett volna. 1 ) Közigazgatási típusok. Az emberi közösségek kormányzásának módja különböző korok­ban és különböző népeknél más és más volt. Ép így a közigazgatás, a hivatalviselés, amelynek az államtudomány a közigazgatástörténelem eredményei alapján különböző típusait állapította meg. Ezek a típusok bizonyos fejlődést mutatnak, de nem mindenütt haladt a fejlődés nekik megfelelően. Egymás mellett rendszerint különböző típusokat találunk, bonyolult szervezetű hatóságok mellett egyetlen személyből álló végrehajtó szervet. E típusokkal elsősorban az államtudomány megfelelő ága, a közigazgatástan hívatott foglalkozni, de a közigazgatás­történelemnek is ismernie kell azokat, hogy a hivatalok szervezetének leírásában és működésüknek magyarázatánál munkája rendszeres és módszeres legyen. *) A közigazgatástörténelem fejlődésére, jelenlegi helyzetére, sőt feladataira is igen hasznos tanulmány Szilágyi Loránd: A modern kormányzattörténet kialakulása, Századok, 1933. (Különnyomatban is.) Benne a legfontosabb francia, angol, német, osztrák és magyar közigazgatástörténeti munkák is fel vannak sorolva. A német köz­igazgatástörténelemre 1. még Georgv. Below: Die deutsche Geschichtsschreibung von den Befreiungskriegen bis zu unseren Tagén. 2. Auflage. München und Berlin, 1924. (G. v. Below und Friedrich Meinecke : Handbuch der mittelalterlichen und neueren Geschichte.) Az osztrák közigazgatástörténelemre és azzal kapcsolatban a magyar feladatokra alapvető Szekfü Gyula: Az osztrák központi kormányszervek történetének irodalma. Történeti Szemle, 1912.

Next

/
Thumbnails
Contents