Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

VII. FEJEZET. A török hivatalok. A török a meghódított területeket kétféleképen kormányozta. Egyeseknél, mint pl. Erdélynél, megelégedett azzal, hogy az uralkodókat ő ültette trónra, adót követelt tőlük, külpolitikájuknak irányt szabott, belső viszonyaikba, igazságszolgáltatásukba és közigazgatásukba azonban nem avatkozott. Másokat viszont szorosan beleolvasztott birodalmának szervezetébe, kormányzati rendszerébe. Ez utóbbiak sorába tartozott a szűkebb értelemben vett Magyarországnak hódoltatott része, a Magyar Szent Korona török uralom alá került horvát és szlavón vidékeivel együtt. Török hivatalokat, igazságszolgáltatási, közigazgatási és pénzügyigazgatási tisztviselőket csak itt találunk, Erdélyben semmi nyomuk. A török kormányzatot Magyarországon elsősorban katonai jellege határozta meg. A török uralmat fegyver szerezte meg és tartotta fenn, a határok mentén, sőt azokon jóval belül, béke idején is szünet nélkül harcoltak, a várakban állandóan őrség tanyázott. A katonák fizetés fejében földet kaptak, de azt nem maguk művelték, nem is laktak kinn a falvakban jobbágyaik között, hanem csak a jövedelmet behajtani mentek ki közéjük. A polgári elem, iparosok, kereskedők, tisztviselők, még kevésbbé hagyták el a Védett helyeket. A katonaság fegyvernemek szerint oszlott meg és különböző rangfokozatú tisztek parancsnoksága alatt szolgált. E tisztek a katonák fölött minden tekintetben rendelkeztek, s elkerülhetetlen volt, hogy olykor a polgári lakosság ügyeibe is beleavatkozzanak. Polgári közigazgatással állandóan és rendszeresen azonban csak a tartományok és kerületek parancsnokai foglalkoztak, akiknek főhatósága nemcsak a katonákra, hanem a polgári lakosságra is kiterjedt. V ilájetek, szandzsákok. A török Magyarországnak azokat a területeit, amelyek uralma alá kerültek, birodalmának szervezetébe olvasztva tartományokra osztotta. A tartománynak vagy kormányzóságnak törökül vilajet volt a neve. Ejáletnek a kormányzóság kormányzatát hívták. A pasalik szót, amely ugyancsak a kormányzóságot jelentette, csak később, a magyarországi felszabadulás után kezdték használni. A kormányzóságok kerületekre, szandsákokra vagy Iivákra oszlottak. A XVI. században Magyarországon két kormányzóság volt, a budai és a temesvári. Mind területileg, mind pedig jelentőségében a budai jóval fölülmúlta a temesvárit. Legnagyobb kiterjedése idején 18 szandzsák tartozott hozzá, a magyar területen kívül Észak-Szerbia is, keleten Vidinig, délen Nisig. A temesváriban Csanád, Gyula, Jenő és Lippa, valamint a Duna két partján, részben ugyancsak Szerbiában, Moldova szandsákok feküdtek.