Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
A főkenézi törvényszékek mellett egy jegyző is működött, aki az ítéleteket fogalmazta és az ítéletleveleket kiállította. Jogban jártas férfinek kellett lennie, akit valószínűleg nem évenkint választottak, hanem hosszabb időre fogadtak. Nincs tudomásunk róla, hogy a határőrvidék szervezetében a török kiűzéséig lényeges változás bekövetkezett volna. A felszabadulás után űj helyzet állott elő, a határőrrendszer új értelmet nyert, új vidékeket szerveztek, új elvek alapján. Mindennek ismertetése már a következő korszak történetének keretébe tartozik. Horvátország és Magyarország rendéi az országgyűléseken ismételten kérték, hogy a határvidékek külön katonai kormányzatát megszüntetve, ezeket a területeket vegyék ki a belsőausztriai kormányszervek főhatósága alól, s utalják a magyar kormányhatóságok alá. Kívánságuknak azonban nem tudtak érvényt szerezni, nem utolsó sorban azért, mert a határőrszervezet költségeit a belsőausztriai rendektől átvállalni nem tudták. A határok védelmének szükségét nem vonhatták kétségbe, így kénytelenek voltak az adott helyzetben — elvi álláspontjuk többszöri leszögezése mellett, a magyar Szent Korona jogigényét mindvégig fenntartva — megnyugodni. 1 ) A határőrvidékről 1. Hietzinger, Karl Bernhard v.: Statistik der Militärgrenze des österreichischen Kaiserthums. 2 k. Wien, 1817. Stopfer, Math. : Erläuterungen über die Militär-Grenz-Verwaltung des österreichischen Kaiserhums. Wien, 1838. U. a. : Lehrbuch über die Militär-Grenz-Verwaltung. Gratz, 1841. Ortvay Tivadar: A horvátszlavon-magyar határőrvidék. Temesvár, 1871. Vanifek, Fr.: Specialgeschichte der Militärgrenze. 4 k. Wien, 1875. Schwicker, J. H. : Geschichte der österreichischen Militärgrenze. Teschen, 1883. Ballagi Aladár: A határőrvidék és legújabb monographusa. Századok, 1884. Thallóczy Lajos: Károlyváros és a horvát határőrvidék keletkezése. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1898.
