Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
a magyar tanácsban, mint a magyar kamarában, I. Ferdinánd alatt, mint I. Lipót idejében. A rendiség vezetői továbbra is az egyházi és világi főméltóságok viselői, a főpapok és az országbárók maradtak. Az előbbiek az államkormányzatban csak mint a kormányhatóságok tagjai játszottak szerepet, az utóbbiak ezen kívül még az igazságszolgáltatásban, továbbá a katonai igazgatásban is résztvettek. Közigazgatási tevékenységük azonban, a nádort sem véve ki, főispáni működésükre korlátozódott. Főispáni tisztséget különben a főpapok is gyakran viseltek. Nádor. A nádor, amikor ezt a méltóságot a Habsburgok betöltötték, egyben a távollévő uralkodó helytartója is volt, a közigazgatásban, amennyiben egyáltalában szerepelt, nem annyira nádori, mint inkább helytartói minőségben tevékenykedett. Mint nádor elsősorban bíráskodott, azután az ország katonaságát vezette, továbbá kisebb jószágokat adományozott, valamint a jászok és a kunok főkapitányi és Pest megye főispáni tisztségét viselte. Két utóbbi minőségében kifejtett tevékenysége azonban már a rendi önkormányzatok működési körébe tartozott. A nádorság újkori története még ismeretlen. A monográfusnak, aki megírására vállalkozik, tisztáznia kell majd, hogy hatáskörének melyik része vezethető vissza a nádori és melyik a helytartói méltóságra. A hatáskör megállapítása különösen azokon a területeken lesz nehéz feladat, ahol mindkét minőségben tevékenykedett, pl. az igazságszolgáltatás terén. A kutató munkáját megkönnyíti, hogy nemcsak nádori és helytartói kiadványokat vizsgálhat, mint a középkornál, hanem jegyzőkönyveket, sőt fogalmazványokat is, amelyek a nádori és helytartói kancellária működése nyomán ebből az időből már fennmaradtak. E kancellária szervezete ugyancsak megvilágításra vár. A jelek szerint tisztára magánjogi alapon működött, s vegyesen intézte a nádoroknak és helytartóknak mind magán, mind pedig hivatalos levelezését, igazságszolgáltatásit és közigazgatásit, birtokjogit és katonait, főispánit és főkapitányit egyaránt. Élén a nádori ítélőmester állott, aki mellett és alatt titkárok és Írnokok dolgoztak. Nádorváltozás esetén a kancellária személyzete teljesen kicserélődött, az új nádor a maga familiárisait alkalmazta irodájában. Magát a nádort, miként a többi országbárót is, az uralkodó nevezte ki, az 1608-i törvények szerint az országgyűlés által jelölt két-két katolikus és protestáns főrend közül. Méltóságukat életük végéig viselték. Jelentékeny összegű fizetést kaptak a kincstártól, amelyből azonban katonaságot is tartottak és irodájuk költségét is fedezték. Alnádorokról e korban nem tudunk. 1 ) Nádori helytartó. Nádori helytartóknak vagy propalatinusoknak a nádorok igazságügyi helytartóit nevezték (locumtenens palatinalis in iudicialibus), akik a nádori méltóság betöltetlensége idején a nádori igazságszolgáltatást gyakorolták. Feladatuk a bíráskodásra korlátozódott. Valószínű, hogy kancelláriájuk ugyanolyan alapon működött, mint a nádoroké. Őket is a király nevezte ki. 2 ) Az újkori nádorsággal eddig még a történelmi irodalom nem foglalkozott. L. egyébként a helytartóságról szóló fejezetet. a ) A jogtörténelem még ídós a nádori helytartóság monográfiájával.
