Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

V. FEJEZET. A rendi hivatalok. 31. §. Központi szervek. A királyi és fejedelmi hatalom központi és vidéki kormányhatóságai és hivatalai révén, amelyeknek XVI. és XVII. századi szervezetét és működését az előző fejezetekben vázoltuk, a rendi dualizmus, uralkodó és rendek e korszakban is szakadatlanul tartó küzdelmében olyan eszközök fölött rendelkezett, amelyekkel szemben a rendiség a siker reményével csak úgy állhatta a harcot, ha a maga megfelelő szerveit, amelyeket még a középkorban alakított ki, megtartotta és továbbfejlesztette. Az uralkodói hatalom elsősorban a központi kormányzat és az állami pénzügyigazgatás terén fejtette ki államszervező tevékenységét, a rendiség viszont, miközben befolyását a királyi és fejedelmi kormányhatóságokra és hivatalokra is gyakorolta, amennyiben az állami tisztviselők túlnyomó többsége az ő sorából került ki, főleg az önkormányzatú igazságszolgáltatás és közigazgatás területén érvényesült. E két utóbbi kormányzati ág vidéki szervei majdnem mind rendi kézen voltak, s a rendi dualizmus küzdelmében az uralkodói hatalommal szemben a rendiség legerősebb fegyveréül szolgáltak. S minthogy a rendi dualizmusban az uralkodói hatalmat 1526 óta idegen dinasztia képviselte, a rendiség küzdelme nemzeti jelleget kapott, a rendi önkormányzat szervei egyben a magyar nemzetiség védőbástyái lettek. Ez a magyarázata a magyar történetben különleges jelentőségüknek, amit csaknem napjainkig megőriztek. Központi kormányhatóságai, testületi alapon működő hivatalai a rendiségnek, miként a középkorban, a XVI. és XVII. században sem voltak. Az államkormányzatra mégis befolyást tudott gyakorolni, mert vezetői, az egyházi és világi nagybirtok urai, a főpapok és az országbárók helyet foglaltak a királyi kormányhatóságokban, a magyar tanácsban, a magyar kancelláriában, amikor működött, a helytartói és kormányzói tanácsban, a magyar és szepesi kamarában, az erdélyi fejedelmi tanácsban és az ottani rövidebb ideig fennállott kormányszervekben. Ez a befolyás helyenkint, hivatalonkint és koronkint váltakozott, a rendek gazdasági és társadalmi helyzetétől, vezetőik személyes tulajdonságától, nemkülönben az uralkodók egyéniségétől, a Habsburgoknál a birodalmi hatóságok magyar ügyekben való érvényesülésétől függött. Magyarországon nagyobb volt, mint Erdélyben,