Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

Magyar megyék: Fejér-vármegye 337 kapu Kuküllő-vármegye 215 « Torda-vármegye 145 « Kolozs-vármegye 92 « Doboka-vármegye 50 « Belső-Szolnok-vármegye 81 « Hunyad-vármegye 161 « Zaránd-vármegye 18 « Összesen 1.099 kapu Szász székek: Szebenszék 302 kapu Medgyesszék 200 « Segesvárszék 202 « Brassó és Barcaság /152 « Kőhalomszék 128 « Nagy-Sinkszék 191 « Újegyházszék 103 « Szász-Sebesszék 64 « Szerdahelyszék 100 « Szászvárosszék 58 « Beszterceszék 258 « Összesen .... 1.758 kapu A székelyekre egy összegben vetett ki az országgyűlés 25.000 forintot és 15.000 köböl zabot. Ugyancsak egyösszegben megállapított pénzt, illetve terményeket fizetett FogarasfÖld, a szász és az oláh papok, a kincstári tisztviselők, a görögök, az örmények és a zsidók, nemkülönben a következő taxás városok és helyek: Marosvásárhely, Kolozsvár, Vízakna, Abrudbánya, Fej ér vár Hátszeg, Vajdahunyad, Udvarhely, Csíkszereda, Hlyefalva, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Bereck, Oláhfalu. Az adókezelő szervezet élén főbiztosi rangban Bethlen Elek állott, akinek 4 biztos segédkezett, köztük a fejedelmi tábla két ítélőmestere és a segesvári királybíró. Feladatuk az volt, hogy az adóigazgatás zavartalan menetét biztosítsák, a tisztviselőket irányítsák és ellenőrizzék. Jogukban állott, hogy annak a tisztviselőnek, aki elszámolni nem tudott, jószágát lefoglalják, ingóságait elárverezzék, ingatlanait zálogba vessék, s ha a hiány így sem térült meg, őt magát bebörtönöztessék. Tehát bizonyos tekintetben bírói hatóságot is gyakoroltak az adóigazgatás személyzete fölött, ez magyarázza meg a két ítélőmester jelenlétét a főbiztos mellett.