Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
A törcsvári harmincadcsoportot a fejedelem 1672-ben Batizi Jánosra bízta, aki a főigazgatói címet viselte (administrator supremus). Utasításába azokat a rendeleteket foglalták össze, amelyeket a harmincadkérdésben a XVII. századi országgyűlések fogadtak el. Működéséről minden év végén a fejedelmi udvarbírónak (praefectus) és számvevőknek (exactores) adott számot. A törvényes határozatok szabta kereten belül meglehetős önállósággal ruházták fel. Ellenőrt nem neveztek ki melléje, hanem a fő- és leányhivatalokban egy-egy számtartót (rationista) tartott, akiket maga választott ki, de a kincstár fizetett. Hasonlóképen hat lovas legényt is fogadott, akiknek az volt a feladatuk, hogy az utakat ellenőrizzék és a csempészeket elfogják. A törcsvári harmincadcsoport személyzetének évi fizetése a következő költséget jelentette a kincstár számára i 1 ) Főharmincados fizetése 100 rajnai forint Brassai számtartó fizetése 40 « « Törcsvári számtartó fizetése 40 « « Tömösi számtartó fizetése 32 « « Bodzái számtartó fizetése 32 « « Berecki számtartó fizetése 32 « « Hat lovas legény fizetése á 20 fr 120 « « A legényeknek 2—2 kordovány bőr 18 « « A legényeknek egy-egy vég abaposztó 21 « « Összesen 435 rajnai forint. Kérdés, hogy mennyit jövedelmezett ez a nagy harmincad kincstárt kezelésben? Ezt egyelőre nem tudjuk, de valószínű, hogy a brassaiak által fizetett évi 5000 forintnál jóval többet. Erre mutat, hogy alsótorjai Apor István 1683-ban évi 14.000 forintot ajánlott fel a törcsvári főharmincadért és az alája tartozó négy leányhivatalért. Ez olyan kedvező ajánlat volt, hogy a fejedelem elfogadta és Aporral 1683 március 31-én megkötötte a bérleti szerződést. Apor ugyanekkor a máramarosi, dési, kolosvári és láposi harmincadokat is kibérelte a hozzájuk tartozó filialisokkal együtt, évi 9600 forintért. 2 ) A bérlő átvéve a bérbevett harmincadokat kötelezvényt, ú. n. reversalist írt alá, amelyben először is hűséget fogadott a fejedelmi ház iránt. Kötelezettséget vállalt, hogy a határokon gondosan őrködik, s nemcsak a csempészeket fogja el, hanem minden gyanús személyt, aki a fejedelem engedélye nélkül akar az országba jönni, vagy onnan távozni. Tehát határrendőri feladatokat is elvégzett, minthogy a fejedelemnek más szerve nem volt, amelyet ilyen célra használhatott volna. A bért nem egy összegben fizette, hanem minden hónap első napján 1000 forintot, a négy kántorböjtre (a húsvét előtti hatodik vasárnapra, pünkösdre, szept. 14-re és dec. 13-ra következő szerda, péntek és szombat) pedig 2500—2500 forintot. Ha a fejedelmi udvarnak valamilyen árura volt szüksége, azt a legolcsóbb áron, minden haszon felszámítása nélkül szállította. A bérből külön fejedelmi rendelet nélkül senkinek sem fizetett semmit, kivéve azokat a fizetéseket, amelyek a bérbevett harmincadokat terhelték. Ilyen volt a kolosvári és szamosújvári főkapitányok, a kolosvári és sebesvári !) Batizi János 1672-i utasítását 1. E. O. E. XV. k. 286—293. 1. 2 ) A máramarosi harmincadot a dési, láposi és viski filialisokkal 1675-ben Kis Kristóf bérelte évi 6000 forintért, ugyanolyan feltételek mellett, mint 1683-ban Apor. Kötelezvényét 1. Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1899. 79—81. 1.
