Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
A tescheni pénztárnok. Bécs és Auspitz mellett a harmadik pénztári hivatalt Sziléziában, a tescheni hercegségben állították fel 1578-ban, a tescheni herceg támogatásával. Első utasítását x ) az udvari kamara állította ki, de Pozsonyban fogalmazták. Ugyancsak a magyar kamara alá tartozott, feladata és hatásköre mindenben megegyezett az osztrák és morva pénztárnokokéval. 2 gyalogos és 2 lovas tartására a magyar kamarától kapott havi 3—3, illetve 10—10 rajnai forintot. Határmenti felügyelők. A XVII. század második felében sor került a határmenti forgalom ellenőrzésére még néhány új hivatal szervezésére is, mégpedig nem az országok belsejében, a nagy vásárok helyén, hanem közvetlenül a határokon. Főfeladatuk a csempészés megakadályozása volt, nemcsak a nagykereskedőket, hanem a határmenti lakosságot is szemmel kellett tartaniok. Arra is tartoztak vigyázni, hogy a nemesi kiváltságokkal vissza ne éljenek, a nemesek ugyanis csak saját szükségletük fedezésére vihettek vámmentesen árut. Az első ilyen hivatalt egy felügyelő (inspector) vezetése alatt a Morava folyó mentén állították fel 1656-ban. Egyaránt függött az udvari és a magyar kamarától. Utasításában 2 ) külön pontokba foglalták az udvari és külön a magyar kamara kívánságait, vfizetését is két helyről kapta. Osztrák viszonylatban a bécsi handgrófság működését egészítette ki, magyar viszonylatban perceptori feladatokat végzett. Évi 200 forint fizetéséből embereket is tartott. Hasonló, de tisztán magyar kamarai szerv volt a hainburgi pénztárnokság, évi 50 forint fizetéssel. Első utasítása 1662-ből maradt fenn. 3 ) De nemcsak morva és osztrák területen, hanem a magyar határon belül is szerveztek egy külön csempészüldöző állást, valószínűleg 1673-ban, 4 ) supremus per Hungáriám cameralis tricesimalis satelles (Landesüberreiter), azaz magyarországi kamarai főharmincadlovas címen. A magyar kamarától függött, fizetést nem kapott, csak a csempészáru egyharmadát. A morvaországi pénztár satellesei is önállósultak bizonyos fokig, továbbra is a pénztárnokkal karöltve jártak el, de a XVII. század vége óta a kamarától kapták utasításaikat. Ilyen satellesi, azaz határlovasi állások voltak Gödingben, Hradischban és Landshutban. 5 ) A legnagyobb kamarai jövedelemág hatalmas szervezetének hibáit a XVIII. század húszas éveiben új reformokkal igyekeztek kiküszöbölni. 19. §. Adóigazgatás. Az adóztatás joga. A harmincad után a királyi kincstár legjelentékenyebb jövedelmi forrása az adó volt. Az adóigazgatás, kivetése, behajtása, elszámolása szorosan összefügg a kor pénzügyi szemléletével, annak ismerete nélkül nem érthető x ) A fogalmazat Orsz. Lvt. Kam. lvt. Lib. Instr. V., 505., a tisztázat másolata ú. o. VI., 124. 2 ) Schwarz Vencel inspector utasításának latin és német nyelvű másolata Orsz. Lvt. Kam. lyt. Lib. Instr. XI., 120., 121. 3 ) Orsz. Lvt. Kam. lvt. Lib. Instr. IX., 767. 4 ) Első utasítása ebből az évből maradt fenn. Orsz. Lvt. Kam. lvt. Lib. Instr. IX., 562. \ *) Orsz. Lvt. Kam. lvt. Lib. Instr. IX., 781., 782., X., 382. '
