Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

Ebenfurt 1662 óta. Neustadt 1661 óta. Hohenwolkersdorf 1648 és 1675 között. A Nedelíc körül csoportosuló harmincadhelyek egy része még a Drávától északra, más része a Dráva-Száva között és a Szávától délre, mindenütt közel a határhoz feküdt.

1

) Nedelic 1631 óta szerepel a számadásokban. A következő fiókok tartoztak alája : Rada és Oyanafalva, Polyánc (Polyanecz), Ráckanizsa, Várasd, Czvetlin, Krapina, Bezgan, Bratikóc (Bratikovecz), Klanyec, Zágráb, Szamobor, Jaszka, Berdóc, Novigrád. A szepesi kamara alatt működő harmincadhivatalok. Az Északkeleti Felvidék harmincadhivatalainak történetét még sűrűbb homály borítja, különösen I. Ferdinánd korában, mint az északnyugati és dunántúli részekét. Ezt a homályt a részletkutatás hivatott, minden egyes harmincadhely sorsát megvizsgálva, eloszlatni. Valószínű, hogy a helyzet a mohácsi vész után itt is az volt, ami nyugaton, vagyis a harmincadok jövedelmét a kincstár magánosoknak zálogba adta, adósságok törlesztésére lekötötte, vagy pedig különböző célokra, pl. egy-egy vár fenntartására, valamely város megsegítésére, bizonyos időre eladományozta.

2

) Valószínű, hogy a király törekvése ebben az országrészben is arra irányult, hogy a harmincadokat állami, azaz kamarai igazgatás alá vonja, e törekvését azonban a terület különleges viszonyai, Pozsonytól való távolsága, a török és Erdély felől fenyegető veszély következtében, csak jóval később koronázta siker. A részletkutatás hivatott megállapítani, hogy mikor és milyen harmincadok kerültek magánkézből kamarai kezelésbe. Nyoma van olyan kísérletnek, amely a visszaszerzett harmincadokat közvetlenül a magyar kamara főhatósága alá akarta vonni. Fennmaradt egykorú másolatban az az utasítás, amelyet a magyar kamara I. Ferdinánd nevében 1552. április 6-án Sonnebroth Gallus kassai harmincados és Schayczlich Mátyás ellenőr részére adott, amelyben úgy rendelkezett, hogy a király után közvetlenül tőle függnek, kétes esetekben útmutatást tőle x

) Rauch Dániel

s nedelici főharmincados emlékiratát a harmincadok állapotáról 1655-ből LM. Gazdaságtörténelmi Szemle, 1898., 577—589. 1. 2

) Erre nézve jellemző példák találhatók ifj. Kemény Lajos: A kassai harmincad története a XVI. század végéig c. kis dolgozatában, M. Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894., 303—309. 1.