Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
tartott megszállva. A század első felében megfigyelt fejlődésnek megfelelően két csoportot különböztethetünk meg közöttük, az egyiknek Nagyszombat, a Vág völgyén vonuló másiknak pedig Trencsén volt a középpontja. Mindkettő az Alsóausztria, Morvaország és Szilézia felé, illetve felől haladó kereskedés hasznát biztosította a kincstár számára. Nagyszombat neve csak az 1687-i és 1689-i számadásokban nem szerepel, ami valószínűleg csak azt jelenti, hogy jövedelme ezekben az években nem a kamarához folyt be. Szered 1648-ban és 1651-ben mint Nagyszombat leányhivatala fordul elő. Lehet, hogy már korábban és még későbben is az volt, csak a számadások nem említik. Általában a részletkutatás bizonyára több leányhivatalt fog kimutatni, mint amennyi ebben a felsorolásban helyet kapott. Szempc jelentősége idővel még Nagyszombatét is felülmúlta. A legtöbb jövedelmet ez a hivatal szolgáltatta. Bazin 1582 óta mutatható ki a számadásokban. Szentjános 1583-ban kapott harmincadhivatalt. Sasvár (Sassin) 1571-ben már önálló hivatal volt. Szenice 1588-ban nyert önállóságot. Korábban Sasvárral együtt Nagyszombat vagy Szakolca filialisa lehetett. Szakolca mindvégig a legfontosabb helyek közé tartozott. Holics fiókja lehetett, bár a számadások nem tüntetik fel annak. Turdossin volt a legészakibb vágvölgyi harmincad. Zsolna állandóan működő hivatal székhelye volt. Pühó csak 1559 és 1565 között hiányzik a számadásokból, ebből azonban nem okvetlenül következik, hogy ebben az időben a puhói állást nem töltötték be. Illava (Lévának is nevezték) 1641 és 1651 között hiányzik, 1665-től kezdve a források Puhó filialisaként említik. Trencsén megszakítás nélkül szerepel a számadásokban. Ujhely (Vágujhely) csak 1687 és 1690 között hiányzik. Verbó (Varbó) 1559 és 1569, 1600 és 1608 között hiányzik, 1648-ban Ujhely filialisa, 1651-ben újra önálló, 1666-ban ismét filialis, ettől kezdve önállósága megszűnt. Galgóc 1557-ben jelenik meg, 1653 és 1669 között hiányzik, 1675 után is csak az utasítások említik, de 1708-ban újra feltűnik a számadásokban is. Sellye (Vágsellye) hivatalát az 1560-i vizsgálat után megszüntették. 1 ) A Nyitra völgyében csak egész rövid ideig szedtek harmincadot. Zsámbokrét harmincadosa 1583-ban és 1584-ben számolt el a kamarának. 1683-ban újra említik az utasítások, kérdés azonban, hogy állását elfoglalta-e. Az 1687-i számadás nem sorolja fel. Nagytapolcsány és Nyitra az említett 1683-i utasítás szerint Zsámbokréttal együtt leányhivatalok voltak. Újvár (Érsekújvár) 1591-ben lett harmincadhely. 1594 és 1614 között, majd 1662-től kezdve hiányzik a számadásokból. A két kamara területe közötti forgalom csomópontja a Garam mentén Besztercebánya volt. Az első beszetercebányai harmincados utasítása 1565-ben kelt, de a számadásokban csak 1569-től kezdve maradt nyoma a x ) Acsády i. m. 139. I.
