Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)

Bevezetés

királyi hadimarsallal is. Az idegen seregekre vonatkozóan azonban az uralkodó csak annyit ígért, hogy parancsnokaik mindenkor összhangban fognak vele működni. 1556-tól kezdve ezek fölött a haditanács rendelkezett és főhatóságát a végvárakra is kiterjesztette. A helytartóság hatáskörének hadügyi részét az uralkodó új központi hatósága vette át. A pénzügyek irányításából pedig a kamara már Ujlaky idejében kikiszorította. Nádasdy utasítása a helytartóság és a kamara viszonyáról már egyetlen szóval sem emlékezett meg. Ezzel szemben érintetlenül hagyta korábbi jogai közül a kegyelmezésit, (kivéve azokat, akik a király személye ellen vétettek) az adományozásit, (egyházi és világi javakra egyaránt, a szokásos megkötésekkel) a részgyűlések összehívására vonatkozót, végül a közigazgatásit (amelynek értelmében rendeleteket bocsáthatott ki) és az igazságszolgáltatásit. Megváltoztatta azonban a tanács szervezetét. Meghagyta ugyanis, hogy 2 főpap, 2 főúr és 2 nemes legyen állandóan mellette s ha Pozsonyból távozik, ezek közül valaki helyettesítse. A királyi tanács többi tagjának most is megadta a jogot, hogy a helytartói tanács ülésein, ha Pozsonyba jönnek, mindenkor megjelenhessenek. Arról azonban semmi tudomásunk sincsen, hogy ez az újonnan szervezett tanács valaha is működött volna, hogy a két köznemesi tanácsos helyét csakugyan elfoglalta. A kérdés korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan R. Kiss látta, aki szerint a tanács szervezete 1867-ig lényegében alig ment át változáson.

1

) Ezzel szemben a XVI. század második felének törvényei és az országgyűlések tárgyalási iratai a helytartó mellett működő kormánytanácsról mit sem tudnak. A helytartói tisztséget ugyan rendszeresen betöltik, hatásköre azonban az igazságszolgáltatásra és a 32 teleknél kisebb jószágok adományozására korlátozódik.

2

) A rendek is csak arra törekszenek, hogy ezt a jogát fenntartsák, arra azonban kísérletet sem tesznek, hogy korábbi hadi és pénzügyi illetékességét visszaszerezzék. A helytartóság tisztán igazságszolgáltató hatósággá válik. A helytartói bíróság lesz az ország legfelső törvényszéke, amely elé minden pörös ügyet fellebbeznek, kivéve azokat, amelyek kifejezetten a nádor vagy az országbíró végső döntése alá tartoznak.

3

) A helytartói bíróságot a nádoritól határozottan megkülönböztetik, amit legtisztábban akkor figyelhetünk meg, amikor a nádor tölti be a helytartói tisztet.

4

) !) I. m. LXXXIV. 1. a

) Locumtenentiae officium nonnisi in expeditione mandatorum iuridicorum, iure dicendo, et rararum donationum expeditione versari, mondja a rendek 1580-i fölirata. M. Országgyűlési Emlékek. VI., 376. I. 3

) Az 1574: 18. t.-c. szerint: Locumtenens, cum sit primarius iudex, et in absentia maiestatis suae caesareae et regiae omnium iudicum regni iudicia, per viam apellationis in sui praesentiam deducta, approbare vei emendare consueverit, deinceps omnes causas etiam ratione haereditatis quorumlibet bonorum et iurium possessionariorum, instar aliorum iudicum ordinariorum (demptis causis inter regem et regnicolas motis, quae iudicio palatinali subiectae sunt, item causis defectus seminis et transmissionibus ex regnis Sclavoniae et Croatiae, quas dominus iudex curiae regiae, etiam in termino octavorum locumtenentiae ex decreto regni adiudicare debet) tempore generalium iudiciorum, quorumlibet terminorum, in sede iudiciaria maiestatis suae adiudicare possit. M. Országgyűlési Emlékek. VI., 120. 1. 4

) így pl. Nádasdy Tamás kinevező oklevelében: Idem Thomas Nádasdy ultra ordinariam ex officio palatinatus iudicandi authoritatem in absentia nostra, vei alterius ex filiis nostris, etiam authoritate locumtenentiae nostrae habeat facultatem administrandi iustitiam citra omnem appelationem. R. Kiss i. m. 407. 1.