C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)

Név-, tárgy- és számmutató

550

Név-, tárgy- és számmutató

vagy mezővárosi tisztséget (bíró, polgármester, esküdt) betöltő polgárok teljes névvel és tisztségük feltüntetésével fordulnak elő.

f) A

méltóságot vagy tisztséget viseltek neve után azok a méltóságok illetve tisztségek szerepelnek, amelyekről a kötetben idézett oklevélszövegekben említés történik; az utóbbi esetben az évszám vagy évkör megjelölésével. Ezek megállapításánál En

gel Pál

(Arch.

1301-1457.

1

—II.),

Zsoldos Attila (Magyarország világi archontológiája 1000-1301. [História könyvtár. Kronológiák, adattárak 11.] Bp. 2011.), Max

Wilberg (Wilberg: Regententabellen) és

W.

Kovács

András (Az erdélyi vármegyék középkori archontológiája [Kolozsvár, 2010. Erdélyi Tudományos Füzetek 263.]) munkái, illetve C. Tóth Norbert különböző egyházi intézmények méltóság- és tisztségviselőiről készített adattárai voltak segítségünkre.

g) Az

összetett birtoknevekből képzett családnevek előfordulási alakjukban szerepelnek.

Helynevek. A kötetben található valamennyi helynév megtalálható a mutatóban.

a) A

mutató a helynevek középkori névalakját adja meg mai magyar helyesírással vagy fonetikusan. Azokban az esetekben, ha a mai névalak ettől eltér, utalót helyeztünk el. A helynevek után zárójelben az a középkori megye vagy más területi egység (a külföldieknél ország vagy terület) szerepel, amelyben a feldolgozott évben található volt. Ha megyehatáránál fekvő birtok két megyénél fordul elő, úgy mindkét megyénél csak a megfelelő számok szerepelnek. Amennyiben a régi név nem volt azonosítható, úgy az dőlt betűvel áll.

b) Nz

összetett helynevek mindig előfordulási alakjukban vannak felvéve, de az alapszónál ennek minden alakjára utalunk.

c) Ha

a helységnek több neve volt, úgy az egyes nevek mellett csak azok a számok szerepelnek, ahol az adott név fordul elő.

Földrajzi nevek. A korábbi kötetek mutatójához hasonlóan, tekintettel a rokon- és társtudományok igényeire, a földrajzi nevek minősége (folyó, patak, víz, domb, völgy stb.) külön tételt képez a mutatóban, ám a földrajzi név címszó alá besorolva és a tulajdonnevek sorrendjében. A közismert földrajzi tulajdonnevek (leginkább folyók, például Duna, Tisza, Vág) csak a saját nevüknél szerepelnek, feltüntetve, hogy melyik megyebeli vagy területi szakaszukról van szó.

Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de a keresés megkönnyítésére éltünk a rokon fogalmak átfogó vagy általánosabb kifejezés alatt történő összevonásának, bokrosításának a lehetőségével. Az előző kötetek mutatójában is már ekként szerepelt például az adónem, anyag, állat, békekötés, birtok (ez tovább bővült, pl. birtok tartozéka, allodium,

stb.), élelmiszer, fa, fegyver, jog, mértékegység, pecsét, pecsételési záradék, pénznem, termény, valamint a foglalkozás, mesterség, tisztség, szerzetesrendiek, stb. összevont címszavak. E bevált módszert tovább fejlesztettük, így az egyházzal kapcsolatos tételek (pl. felszentelés, javadalom, jövedelem) számai az egyházi, a különböző épített dől-