C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)
Név-, tárgy- és számmutató
Név-, tárgy- és számmutató 551 gok (pl. castellum, ház, istálló, vár) az épület, az ezeket kiegészítők (pl. ajtó) az épületrész, az egyebek az építmény (pl. híd, várfal), illetve a házfelszerelési tárgy (pl. asztal, szőnyeg) címszó alatt szerepelnek. A különböző használati tárgyakat és eszközöket is igyekeztünk csoportosítani, így lett eszköz (pl. háló, lámpa) és szállítási eszköz (pl. hajó, szekér) címszó is. A különböző levéltípusokat (pl. ajánló-, kiváltságlevél, követi instrukció), illetve oklevélfajtákat (pl. chirographum, éves megbízás, számadáskönyv) szintén bokrosítottuk az oklevél és az oklevélfajta címszó alatt. A társadalmi és művelődési rétegződésre történő utalások közül az előző kötetekhez hasonlóan elmaradt a mester szó kiemelése, mert az adatok tömegében ellenőrizhetetlen, hogy mikor jelöl társadalmi rangot és mikor iskolázottságot. Az egyes személyek oklevelekben szereplő egyetemi végzettségét azonban (bokrosítva: egyetemi fokozat, mindkét jogi doktor, stb.) mutatóztuk. Ugyancsak a korábbi kötetek használatánál tapasztaltak fényében és a feldolgozott anyag jellegének ismeretében jelen kötet mutatójában mellőztük a külön bírság, birtok elfoglalása és iktatása, ellentmondás, idézés (kivéve a három vásáros és a szemtől-szemben eseteket), jobbágy, továbbá - egy-két kivétellel - a bírósági, káptalani, konventi feljegyzés címszavakat. Egyes ritka és érdekes latin vagy vulgáris kifejezések a mutatóban az oklevélben szereplő alakjukban (is) szerepelnek. A betűrendbe sorolás magyar szabványa mechanikus sorolást ír elő. Ez az oka annak, hogy egyes esetekben logikailag együvé kívánkozó fogalmak elválnak egymástól, jóllehet igyekeztünk ezek számát minimálisra csökkenteni. A szabványtól olyan módon tértünk el, hogy a többjegyű kezdőbetűt (cs, zs) a szigorú betűrendből, amely más esetben érvényesül, kiemeltük. Ugyanakkor a gépi rendezés érdekében - főként az ismétlést jelentő gondolatjelek között - elhagytuk az írásjeleket és névelőket. A személyneveknél a de, de la, degli, della, di, stb., illetve a von elöljárószót a betűrendi besoroláskor nem vettük számításba. A mutatót C. Tóth Norbert készítette. A mutatóban alkalmazott rövidítések cs. = családnév h. = helység hh. = hiteleshely id. = idősebb ifj. = ifjabb kh. = keltezési hely m. = megye nb. = nembeli NRB = Német-római Birodalom opp. = oppidum pr. = prédium pn. = polgámév (polgári családnév) V. = város (civitas vagy egyéb)
