C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)
Név-, tárgy- és számmutató
NÉV-, TÁRGY- ÉS SZÁMMUTATÓ A név- és tárgymutató némi módosítással az előző kötetek gyakorlatát követi (a módosítások leginkább bizonyos tárgyszavak mellőzését, illetve újbóli alkalmazását érintik, a szerkezet változatlan maradt). A mutató számai a regeszták és oklevélkivonatok tételszámai. Az 1427. évi pótlás tételszámai (a XIV. kötetbeli tételszám+a vagy b betű) az adott címszónál mindig az első helyen szerepelnek. Az eredeti (a forrásszövegben szereplő) helyesírással, betűhíven szereplő címszavakat minden esetben dőlt betűvel jeleztük, kivételt tettünk azonban egyrészt a polgámevekkel, amelyeket legtöbbször eredeti alakjukban közöltünk, de nem szedtük dőlt betűvel, másrészt bizonyos, az értelmezés megkönnyítésére a címszó után zárójelben megadott szakszavakkal. Személynevek. A mutató nem tartalmazza Zsigmond király nevét és rangját (az egész kötetben Zs. formában rövidítve), kivéve, amikor mint német király szerepel vagy személyéhez kapcsolódó elem (például Zs. követe, utazása) fordul elő. A magyarországi hospes- és jobbágynevek sem szerepelnek a mutatóban, de hogy mely tételeknél találhatók, azt a birtok neve, illetve a hospesnévsor/jobbágynévsor címszavak alatt lehet kikeresni (névsornak a háromnál több, egyazon oklevélben szereplő és azonos helyen lakó hospes vagy jobbágy felsorolását tekintettük). A hospes külön címszóként is szerepel, míg a jobbágy szó csak akkor került mutatózásra, ha ügyvédként, illetve költözés kapcsán fordul elő egy tételben. A királyi, nádori, országbírói, vajdai, báni, megyei, érseki emberek csak személynevük címszavánál vannak tisztségként feltüntetve, a királyi ember, nádori ember, stb. címszavak nem szerepelnek: tapasztalataink szerint ugyanis ezek feltüntetésének terjedelmes voltuk ellenére felhasználói szempontból nem volt érdemi jelentősége. Kivételt csak a királyi kúriából kiküldött embereknél tettünk, itt továbbra is külön címszót is alkalmaztunk. Mindezeken túl az alábbiakra voltunk még tekintettel: a) Ha a személy neve egyedül áll, sem rangja, sem tisztsége nem ismert, akkor „családneve” cs. (városi és mezővárosi polgárok esetében pn.) jelzéssel, a keresztnév elhagyásával szerepel. Ugyanez a helyzet azoknál a birtokpereknél és birtokosztályoknál, ahol egy család több tagja fordul elő. b) A „családneveket” az adott oklevélben előforduló alakjukban, mai magyar helyesírással vagy fonetikusan írjuk. c) A ragadványnevekről utalás történik a birtoklást jelölő „előnév”-re. Ugyancsak utalás jelzi a mutatóban azt, ha a család több néven fordul elő. d) A később „előnévként” szereplő birtoknevek minden esetben nagybetűvel kezdődnek. e) A rangok és tisztségek is mutatózva vannak, ezeknél utalás történik viselőjük nevére. A királyi, nádori, országbírói, vajdai, báni, megyei, érseki emberek, ügyvédek és más társadalmi (fogott bíró) funkciót betöltők megbízatása viszont - ahogy fentebb említettük - csak nevüknél olvasható. A hiteleshelyi kiküldöttek annál az intézménynél, amelyik kiküldte őket, illetve nevüknél egyaránt szerepelnek. Bármilyen városi
