C. Tóth Nórbert - Lakatos Bálint: Zsigmondkori Oklevéltár XV. (1428) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 61. (Budapest, 2022)

1428

1428. július 14.

339

előtt nem adnak gyanúra okot. Ami a pénzt illeti, Zs. kérése zavarba ejtően nagy és nincs felhatalmazva arra, hogy erről tárgyaljon vagy fizessen, sem a dalmáciai jövedelmekből, sem kártérítés vagy kamatok címén, de van megbízatása arra, hogy bizonyos összeget kölcsönözzön Zs.-nak azzal a kötelezettséggel, hogy a fegyverszünet fennáll a törlesztés ideje alatt, és még egy évnyi időtartamig. Az összeg meghatározása pedig döntőbírók feladata lenne a béke megkötésekor. A velencei követ egy egész napot töltött el itt, és előbb azt akarta megmondani, hogy a Signoria mennyi kölcsönt adna, majd ezután ahhoz ragaszkodott, hogy Zs. csökkentse a kért összeget. Végül a megbízottaknak úgy tűnt, hogy a velencei követ megegyezésre jutott Zs.-dal, ezért a tárgyalások harmadik napján (jún. 5.) Dandolo

követ

eljött Zs.-hoz, jelen voltak a megbízottak és az ország legfőbb bárói (baroniprincipali).

Az

eddigieket áttekintve a követ végül felajánlotta, hogy ötvenezer aranyforintot kölcsönöz az említett módon és feltételekkel. Ezt Zs. kevesellte, és kedves és őszinte szavakkal visszautasította az ajánlatot, mondván, hogy az összeget ki kell fizetni ahhoz, hogy Görögországba mehessen, és így (nagyobb összeget) kell megkapnia. A követ erre azzal érvelt, hogy nem kell minden ehhez szükséges költséget fizetniük, elegendő a felajánlott pénzt és a haditengerészeti költségeket állniuk. Végül kijelentette, hogy visszatér a szállására, és újból áttekinti a megbízatását, hogy mit tehet. Másnap (jún. 6.) reggel a velencei követ ismét találkozott Zs.-dal, és végleges ajánlatot tett, hogy Velence a fenti módon és feltételekkel nyolcvanezer forintot kölcsönöz. Zs. azonban hosszas vitát követően sem volt hajlandó engedni, hogy a békekötés kötelezettsége nélkül fegyverszünetet kössön. És kijelentette: mivel a firenzeiek a bizalmasai és régi barátai, rájuk bízná a döntést a pénzösszegben is a többi dologban is. Mivel ezt a velencei követ nem akarta elfogadni, és Piero

biztatta

is, hogy Firenzét megszabadítsa ettől a tehertől, tegnap (jún. 6.)3 Zs. megváltoztatva az álláspontját kijelentette: hagyják a pénzt, és rövid időre, nyolc-tíz hónapra fegyverszünetet kötne, hogy ezalatt a békéről vagy a hosszú fegyverszünetről tárgyaljanak. A velencei követ azt válaszolta, hogy nincs felhatalmazva rá, hogy rövid időre kössön fegyverszünetet. De írni fog haza, hogy kapjon. Zs. így elégedett volt, és Pierót is megkérte, hogy Firenzét is tájékoztassa mindenről és kérjen választ. Piero

szerint

a dolog össze van keveredve a pénzzel. Amikor (Zs.-nak) a tárgyalóbiztosok és mások előtt Pieróval együtt megmondták, hogy olyan sok pénzt kér, hogy ezen bárki nevetni fog, aki hallja Velencében, és hogy ettől inkább megakasztja a tárgyalást mint hogy megegyezésre jutna, azt válaszolta, hogy ők maguk biztatták, hogy srófolja fel az összeget, és hogy egyszer látta, hogy az egyik bárója egy lovat akart venni, amit látott, és amikor az árát kérdezte, száz forintot kértek tőle, amit visszautasított, és alacsonyabb ajánlatot tett, végül tíz forintért kapta meg. Hozzátette, hogy nem akarja, hogy ezt elmondjuk a követnek, és hogy nagyon jól tudja, hogy Filippo del

Bene sem

árulná el. Filippo

helyeselt.

(A velencei követ) ma reggel (jún. 7.)3 megismételte, hogy ha nem béke, akkor hosszú fegyverszünet legyen, és hogy írnia kellene ez ügyben Velencébe, Pierónak pedig Firenzébe. Piero

reméli,

hogy sikerül megegyezni, mert mióta Zs. eljött Galambóc alól, gyakran kérte, hogy a velencei követ jöjjön hozzá, így Piero

nagyon csodálkozott a tárgyalások menetén, és a velencei követ is megdöbbent, és azt mondta, hogy nem hiszi, hogy Velencében valaha is elfogadnának egy ilyen rövid időre szóló fegyverszünetet, és hogy a pénzösszeg túl szemérmetlen. Úgy gondolja, hogy húszezer forint vagy több is megrontana egy hosszú fegyverszünetet, de ennek ellenére írásban kívánta kielégíteni Zs.-ot.

Piero elmondta

neki, hogy mire kapott megbízást, és eszerint fog eljárni, figyelembe véve a felek egyet nem értését és Firenze mentesítését, és semmiképpen nem egyezik bele, és nem ad Zs.-nak reményt a kiegyezés elfogadására, bár a velenceiek a követük szerint régóta hajlanak erre. Úgy tűnik, Zs. beleegyezik egy ötéves fegyverszünetbe pénzzel együtt, és végül eredményre vezetnek a tárgyalások. - Piero

köszöni

megbízói levelét és biztosítja őket, hogy hűségesen eljár követségében, de hogy levelet kapott a velencei Signoriától, amelyben kérték, hogy ne hagyja el az országot, és a velencei követ is a segítségét kérte, és emiatt maradt ilyen sokáig. Távozását az is akadályozná, hogy az ország lázzal fér-