Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1375. október 14.–november 28. 97 166. 1375. október 14. (dom. a. Galli conf.) A Warad-i egyház káptalana előtt Portelek-i Márton fia: Jakab felesége: Anich ügyvédjeiül vallja – mások mellett – Zenthkiral-i Miklóst, Chan-i Miklóst, Zudrou-i Péter deákot (litteratus), Veres (Rufus) Tamást és Lászlót. (*H. G.) Eredeti, papíron, hátlapján mandorla alakú befüggesztett pecsét töredékével, a leleszi konvent hiteleshelyi ltban, Acta anni, fasc. 9, an. 1375, nr. 7 (DF 219742).  Regeszta: DocRomHist C, XIV. 589. 167. 1375. október 27. (in villa Barsa, in vig. Sim. et Iude ap.) István erdélyi vajda és Zonuk-i ispán megparancsolja Balvanus-i várnagyainak: Miklósnak és Lászlónak, továbbá Zarkad-i László fia: Lászlónak, hogy Doboka-i Miklós fia: néhai János özvegyét és fiát: Jánost, akiket ugyanazon János fiának: néhai László magisternek az özvegye, valamint osztályos atyafiaik (fr. condivisionales): ugyanazon Miklós fiainak: Leukus-nek és Lászlónak a fiai folyamatosan zaklatnak bizonyos birtokrészek használatában, amelyek az említett László magisternek férfiörökös nélküli halálával szállottak reájuk, oltalmazzák meg minden birtokukban és birtokjogukban december 7-ig (usque oct. Andree ap.), mikor az ország nemeseivel együtt ítélkezni fog az említett örökség ügyében. (H. G.) Papírra írt, hátlapján befüggesztett pecséttel megerősített eredetije egykor állítólag a kolozsmonostori konvent lt-nak Irregestrata részlegén volt, jelenleg azonban nem fellelhető. — XIX. századi másolata Kemény József kéziratos okmánytárában (DiplApp III. nr. 132). Bár az eredeti hiánya és Kemény közvetítő szerepe gyanúra adhatnának okot, a részletek ezt semmiben nem támasztják alá. Dobokai László magister valóban kevéssel előbb hunyt el (122. sz.), jószágait testvére: János fia: János örökölte (236, 244. sz.), és a távolabbi rokonság genealógiája is megfelel a valóságnak (vö. CDTrans IV. 133, 204, 374, 503, 572, 992, V. 26, 434, 1023. sz.). Szarkadi László 1372–1385 között gyakran szerepel vajdai emberként vagy fogott bíróként (uo. IV. 994, 996–997, V. 59, 93–94, 115, 209, 211, 321, 506, 834. sz.).  Közlés: DocRomHist C, XIV. 592–594 (román fordításban is). 168. [1375]. november 7. (Avinione, VII. Id. Novembris, an. V.) [XI. Gergely pápa] a káplánjai sorába fogadja Buza-i Péter [fia:] Mikl

ós magister Pankatha

-i főesperest az egri (Agriensis) egyházból. (

H. G.

)

Regisztrumbejegyzés, AAV, RegAven, vol. 197, fol. 211

v (DF 291027).  Regeszta: Hayez 40511. sz. 169. 1375. november 12. (in villa Moor, II. d. Martini conf.) Gwnyu-i Tamás fia: János győri (Jauriensis) ispán utasítja a királytól bírt és saját örökös vámhelyein lévő vámosait (nostris tributariis loca tributorum regalium apud nos habitorum et nostra propria hereditaria tenentibus), hogy az erdélyrészi kereskedők áruit úgy vámolják el, mint ahogyan a budai (Budenses) kereskedőkéit szokták. Ezek ugyanis megígérték, hogy Budára menet és onnan jövet egyaránt a Kwch-on és Banhyda-n át vezető utat fogják használni. Eredeti, papíron, a szöveg alatt befüggesztett pecsét nyomával, Szász Nemzeti Lt, Urk. I/33 (DF 244598).  Közlés: CDHung IX/5. 79–80. — Ub II. 438–439. — DocRomHist C, XIV. 594–595 (román fordításban is).  Regeszta: CDHung IX/5. 82. — MTTár IV (1857). 151 (Wenzel G.). 170. 1375. november 28. (f. IV. a. Andree ap.) Az erdélyi egyház káptalana előtt Thwreek-i Bakoch magister az ügyeiben való hűséges fáradozásai jutalmául örökjogon Balastelke-i Veres (Rufus) Györgynek adja az [I.]

Lajos királytól szolgálataival szerzett Balas?