Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

98 [1375]. december 4.–december 18. telke és Powstelke birtokbeli részéből Balastelke Vewlch falu felőli oldalán a Veres György házával szomszédos egész kúriáját vagy két fél jobbágytelkét (unam curiam in­tegram, seu duas medias curias iobagionibus aptas) a Nyres erdőbeli részének felével együtt, továbbá a Powstelke-i erdőiből akkora darabot, mint amekkora az említett Nyrees erdőből átengedett rész. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával és Huszti András regesztájával, DL 29713.  Közlés: DocRomHist C, XIV. 596–597 (román fordításban is).  Regeszta: Ub II. 439. 171. [1375]. december 4. (Avinione, II. Non. Decembris, an. V.) [XI. Gergely pápa] Suran-i Pál [fia:] Péter magister erdélyi kanonokot saját kérésre a pápai káplánok sorába fogadja. (H. G.) Regisztrumbejegyzés, AAV, RegVat, vol. 288, fol. 14 r.  Regeszta: VerArch 24/1893. 607 (Müller, G. E.). — DocRomHist C, XIV. 598. — Hayez 45458. sz. 172. 1375. december 6. (in Vissegrad, in Nicolai conf.) [I.] Lajos király Demeter erdé­lyi püspökhöz, továbbá az erdélyi részek nemeseihez, városaihoz és szabad falvaihoz, il­letve ezek rectoraihoz és bíráihoz, officialisokhoz és helyetteseikhez, valamint minden rendű-rangú emberhez. A lakosság növelése céljából megengedte, hogy bárki jobbágya és bárhova való lakos – a szükséges engedély megszerzése, a földbér (terragium) kifizetése és más kötelezettségei teljesítése után – szabadon beköltözhessék Wyzakna-ra, Deesakna­ra, Zeekakna-ra, Torda-ra és Kolosakna-ra, aminthogy a vajda vagy bárki joghatósága a­latti királyi jobbágyok is, a sóvágók kivételével, szintén szabadon átköltözhetnek bárki birtokára. Arra az esetre, ha jobbágyaikat nem engednék a sóaknákra, utasította István er­délyi vajdát, hogy az átköltözni óhajtókat, minden holmijukkal együtt, három márka bír­ság terhe alatt szállíttassa át. E személyekkel szembeni keresetét ki-ki a sókamaraispán és a helyi bírák vagy officialisaik előtt érvényesítheti. Rendelkezését a vásárokon és más nyilvános helyeken is hirdessék ki. — Arenga. — A szöveg élén, jobb felől és a pecsét a­latt: Relatio domini Iohannis episcopi Vacyensis. — Hátlapján, XVI. századi kéz írásá­val: Ut ad salifodinas jobagiones libere venire valeant. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett felségpecsét nyomával, Dés v lt (DF 253316).  Közlés: Ub II. 439– 440. — DocRomHist C, XIV. 598–600 (román fordításban is).  Regeszta: TörtLapok 1/1874. 424 (20. sz., K. Papp M.). 173. 1375. [december 18.?] (in Sancto Emerico, V. d. quind. [ Andree ap. ? ] ) László er­délyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyágát, kinek jelenlétében az egyik alvajdai ember idézze meg Ottó Clusmonustra -i apát ellenében Machkas -i Miklós fiait: Balázst és Andrást, valamint Zamusfolua-i [ Miklós fia: Andrást ] az ő színe elé . — Kijelölt alvajdai emberek: Sard -i Péter deák fia: László, Deaky -i Domokos, [ Ba ]logh [ ...] . Belefoglalva az erdélyi káptalan 1376. január 21-i megcsonkult jelentésébe (175. sz.), DL 28094. Mivel a töre­dékes dátumformula az [aposto]li szó mellett az [archange]li-re is végződhetett, keltezésként – figyelembe vé­ve még a szokásos alvajdai octavákat – szóba jöhet október 17. is. Ennek valószínűségét azonban csökkenti, hogy viszonylag távol esik az idézés időpontjától (1376. január 7.).  Közlés: DocRomHist C, XIV. 595–596 (román fordításban is, november 17-i hibás keltezéssel).

Next

/
Thumbnails
Contents