Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1375. [május 3. után]–május 3. 87 destitutam) Gyerustelke birtokot, az erdélyi káptalan privilégiumában (vö. CDTrans II. 1015. sz.) leírt határokkal, köteles visszaadni [Tethreh-i] Wrkund fia: Jakab fia: Mihálynak és utódainak. Miklós magister ezzel kapcsolatos korábbi oklevelei érvényüket vesztik. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét töredékével, DL 30133. — Tartalmi említés Temes János erdélyi alvajda 1379. szeptember 19-i oklevelében (479. sz.), DL 30135. — Tartalmi ái Temes János erdélyi alvajda 1379. szeptember 20-i oklevelében (480. sz.), DL 31087. Utóbbi tévesen a jelentésbe foglalt mandatum keltezését (1375. március 12.) tartalmazza, nyilvánvaló elírásból. Közlés: DocRomHist C, XIV. 546–548 (román fordításban is). 135. 1375. [május 3. után] A Clusmonostra-i egyház konventje Vgrin fia: László erdélyi alvajdának. Amikor az alvajdai kiküldött: Wlken fia: László, Péter pap tanúbizonysága mellett, május 3-án (in Inv. s. cr.) Chepan, Nemeth és Sumkerek határjeleit meg akarta állapítani, a Ffata-i nemesek odaküldött famulusa előbb tudomásul vette, hogy a Rebre pataknak a Nogzamus folyóba ömlésétől keletre új határjeleket állítanak, de aztán a személyesen is megjelenő Ffata-i Michael fiai: Johann és Christian, továbbá [Ffata]-i Nikolaus fia: Hermann familiarisa: Balázs fia: Mátyás ezt megtiltották, amiért is őket [Nymige-i] László fia: Miklós ellenében június 17-re (ad oct. Penth.) az alvajda színe elé megidézte. Tartalmi ái Losonci László erdélyi vajda 1380. január 28-i oklevelében (519. sz.), Teleki cs mvhelyi lt: DL 73765. Közlés: TelOkl I. 192. — Ub II. 513–514. — DocRomHist C, XIV. 548–549, XV. 696, 701 (mindkettő román fordításban is). 136. [1375?]. [május 3. után] [Részlet a kolozsmonostori konventnek László erdélyi alvajdához intézett, az Enyed és Torockó közötti határ megállapításáról szóló jelentéséből.] Az erdélyi káptalan és a Thorozkow-i nemesek megbízottai az alvajda végső ítéletének (diffinitiva sententia) megfelelően május 2-án (II. d. oct. Georgii mart.) kezdték el a határjárást a következőképpen: Discreti viri procuratores eorundem dominorum de ca pi tu lo ecclesie Transsiluane metas dicte possessionis Enyed vocate incipiendo < a quodam > loco, < ut dicebant > , Nagenyedfew vocato, ubi est quidam fons, in quo loco primam me tam cum ipsis nobilibus de Thorozkow incipere et ibidem commetaneitatem seu vicinita tem cum ipsis nobilibus tenere asseruissent. Supra eundem fontem in vicinitate alpis Gyulahauasa vocate, quem etiam ipsi nobiles ita vocari affirmassent , transeundo et abinde descendendo et circumeundo, eo quod propter < montes > et rupes ac densitates silvarum directe procedere nequivissent, pervenissent ad quendam locum infra villam Wolachalem dictorum nobilium de Thorozkow Gerthyanus vocatam et circa finem ipsius ville, ubi qui dam [Berch illic descenderet?], iidem domini de capitulo metas dicte possessionis ipsorum Enyed vocate per ipsum Berch transire et circa finem ipsius ville descendere demonstrassent tribus vel quatuor domibus iobagionum de ipsa villa ipsis dominis de capitulo remanentibus. Et abinde ulterius procedendo in vallem ad fluvium Thorozkow vocatum, qui fluit in fluvium Enyed, pervenissent, circa quem duas metas terreas fuisse affirmassent. Abinde transeundo inter septentrionem et aquilonem venissent ad tres metas terreas antiquas in dorso montis inter Zadkew et Mezkew existentis supra puteum positas, ubi ip si domini dixissent, quod in presenti reambulatione et metarum ostensione de ipsis tribus metis utraque pars concordasset. Quibus sic peractis ipsi nobiles de Thorozkow in totali 1375. [ május 3. után ]
