Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
[1373]. július 10.–augusztus 11. 55 halasztólevelében július 1-jére (in oct. Ioh. Bapt.) tűzte ki, a felek akaratából szeptember 15-re (ad oct. Nat. Virg.) elnapolja, hogy kiegyezhessenek egymással. Az alpereseket az említett László fia: Péter képviselte az alvajda oklevelével. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Pro Iohanne filio Gregorii de Kyde ac nobilibus dominabus interius declaratis, contra magistrum Georgium de Buda, ad octavas festi Nativitatis Virginis gloriose, prorogatoria. Eredeti, papíron, zárópecsét nyomával, Teleki cs mvhelyi lt: DL 73744. Közlés: TelOkl I. 175. — DocRom-Hist C, XIV. 381–382 (román fordításban is). 52. [1373]. július 10. (Avinione, VI. Id. Iulii, an. III.) [XI. Gergely pápa] feljogosítja az erdélyi egyházmegyei Sceben-i egyház prépostját arra, hogy egy olyan egyházi javadalmat, amely az erdélyi püspök adományozási joga alá tartozik, de nem kanonokság és prebenda a székesegyházban, és amelynek jövedelme nem haladja meg a 25, illetve a 18 márkát (attól függően, hogy lelkipásztorkodással jár-e vagy sem), Erzsébet magyar anyakirályné kérésére káplánjának: Miklós [fia:] János erdélyi egyházmegyei áldozópapnak (presbiter) adományozzon, ha a kedvezményezett vagy ügyvédje hajlandó azt elfogadni az üresedés tudomásulvétele utáni egy hónapon belül. (H. G.) Regisztrumbejegyzés, AAV, RegAven, vol. 189, fol. 287 r (DF 290129). Közlés: VerArch 24/1893. 599 (Müller, G. E.). — Ub II. 405–406. — DocRomHist C, XIV. 387–388 (román fordításban is, mindhárom kivonatosan). Regeszta: Hayez 25789. sz. 53. [1373.] július 11. (Avinione, V. Id. Iulii, an. III.) [XI. Gergely pápa] István erdélyi vajdához. A kapitánysága alatt álló seregből senkit se engedjen az egyház ellenségei: Milánói (de Mediolano) Bernabo és testvére: Galeaz szolgálatába állni, sőt, ha lehet, minden hozzájuk csatlakozó magyart (Ungaros) hívjon vissza. A levelet kézbesítő Scurchuch-i Tamás fehérvári (Albensis) ferences őrszerzetesnek mindenben adjon hitelt. (H. G.) Regisztrumbejegyzés, AAV, RegVat, vol. 269, fol. 64 r. Regeszta: VerArch 24/1893. 599–600. — Mollat 1985. sz. — DocRomHist C, XIV. 389. Ugyanezen a napon a pápa I. Lajos királynak, ill. az idősebb és az ifjabb Erzsébet királynének is írt ez ügyben (AAV, RegVat, vol. 69, fol. 63v. — Mollat 1983–1984. sz.). 54. [1373]. augusztus 11. (Agrie, in nocte, II. d. Laurentii mart.) Miklós magister, Imre nádor különleges jegyzője (specialis notarius) apósának: László fia: Istvánnak és feleségének. Jó egészségben van, és zavartalan a kapcsolata a nádorral, valamint annak testvéreivel és házanépével. Szeretné viszontlátni a címzetteket, de fontos és szakadatlan munkája miatt csak szeptember 29. körül (usque Mich. arch.) mehet hozzájuk. Küldjék utána Demeter fiát: Jánost és egy másik értelmes (sagax) ifjút oda, ahol ura tartózkodik, hogy megtudhassa tőlük, hol találja használati tárgyait Lippán (ubi utensilia nostra in Lippa possint reinveniri). Adják át üdvözletét komájának (compater): Miklós magisternek, valamint leányuknak. — Hátlapján, azonos kéz írásával: Nobili viro magistro Stephano filio Ladislai socero ac domine consorti eiusdem, [...] suis predilectis. (H. G.) Eredeti, vízfoltos papíron, zárlatán gyűrűspecsét nyomával, DL 47882. Mivel Lackfi Imre 1372 októbere és 1375 áprilisa között töltötte be a nádori tisztséget (Engel: Archontológia I. 4), keltezésül csak az 1373. vagy az 1374. év jöhet számításba. A nádor jegyzőjének egri jelenléte összefüggésbe hozható azzal, hogy a királyi udvar 1373. augusztus 11.–szeptember 26. között Diósgyőr környékén, majd október 1–4. között Kassán tartózkodott
