Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)

OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)

1380. július 5.–augusztus [10. körül] 235 tot okleveleinek bemutatása végett a fenti terminusra, és ugyanekkorra készítse el az idé­zésről szóló jelentését is. (H. G.) Tartalmi ái Mária királynő 1383. január 24-i oklevelében (716. sz.), DL 28757.  Közlés: DocRomHist C, XVI. 287–288, 293–294 (román fordításban is). 558. 1380. július 5. (f. V. p. Petri et Pauli ap.) A Clusmonstra-i Szűz [Mária]-egyház konventje László erdélyi prépost famulusának: Chokas-i Sebestyén fia: Jánosnak a kéré­sére az erdélyi káptalan részére átírja [I.] Lajos király 1380. május 14-én, nagyobbik pe­csétje alatt kelt pátens oklevelét (550. sz.). — Hátlapján, XV. századi kéz írásával: Super Bun, pro decimis. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával és Huszti András regesztájával, az erdélyi káptalan mlt-ban, II/35 (DF 277411).  Közlés: Ub II. 531. — DocRomHist C, XV. 762–763 (román fordításban is).  Regeszta: ErdKLt 204. sz. 559. 1380. július 9. (in Zolnuk, f. II. a. Margarete virg.) Gál magister Zolnuk-i alispán és szolgabírái bizonyítják, hogy e napon Nogrew-i Rechend fia: Pál a fenti Gál ellenében letette az előírt esküt arról, hogy famulusa tolvaj voltáról nem volt tudomása. (H. G.) Eredeti, papíron, hátlapján két befüggesztett pecsét töredékével és egy harmadik nyomával, DL 98076.  Köz­lés: Benedek: Szolnok 34–35 (magyar fordításban, hasonmással, t évesen július 12 -re keltezve ).  Gál deák szolnoki alispán t már az 1380. május 12 -i királyi mandátum és a budai káptalan július 11 -i jelentése is említi ki­rályi biztosként Szolnok határjárásánál (DF 259539. — HOkm VII. 416 – 417 ). 560. 1380. július 20. (VIII. d. Margarethe virg.) A Clusmunustra-i Szűz Mária-monostor konventje előtt Lochonch-i néhai Desew fia: László erdélyi vajda és Zonuk-i ispán kötelezi magát, hogy ha a királytól sikerül visszaszereznie Balastelke és Pochtelke ama részeit, ame­lyeket jelenleg néhai Bakoch fiai bitorolnak, akkor Miklós Zonuk-i főesperesnek és testvé­rének: Mihálynak, valamint unokaöccseinek (patrueles): Miklósnak, Lőrincnek és Mihály­nak Pochtelke-n átenged hat jobbágytelket, a néhai Megyes-i Nikolaus comes leányának er­dejével szomszédos erdőből egy darabot és a nagy halastó nyolcadrészét, továbbá megvédi Miklós főesperes testvéreit a királytól kapott Balastelke birtokában, valamint abban a két fél kúriában (in duabus mediis curiis) és az ezekhez tartozó szántók meg két erdő birtokában, a­melyeket Bakoch magister Veres (Rufus) Györgynek ajándékozott. Ha ígéretét nem tartaná meg, egyéb birtokaiból is tartozik kielégíteni Miklós főespereséket. — Hátlapján, XVI. szá­zadi kéz írásával: Balastelke, Pochtelke in Kwekeolleö. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 27631.  Közlés: DocRomHist C, XV. 767–768 (román fordításban is).  Regeszta: Ub II. 532. 561. [1380–1400]. augusztus [10. körül] ([...] Laurentii mart.) [A váradi? egyház] káp­talana bizonyítja, hogy [...]-i [...] fia: [...] – fiai: [...] nevében is – eltiltotta [...] és Domo­kos ugyanottani nemeseket [...] birtok Kusal[-i Jakch fiai?:] G[yörgy?, ...] részére történő elidegenítésétől. (H. G.) Eredeti töredéke, vízfoltos papíron, DL 32231. A hozzávetőleges évi keltezést a MNL OL nyilvántartása nyo­mán adtuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents