Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
1377. február 2.–február 6. 121 vegből sokkal inkább az következik, hogy az eljárás lefolytatói – a szokásnak megfelelően – ugyanazon gyűlésre tértek vissza, mint amely kiküldte őket. 3) Az 1378. március 7-i megerősítő oklevél Nagycsűri Adalbertet már néhaiként említi, itt viszont még a jelentéstevők között szerepel. Mindezek alapján elképzelhetőbbnek tartjuk, hogy az oklevél írója nem az évet, hanem a napi keltezést vétette el, talán a közgyűlés kezdőpontját tűntetve fel az oklevél kiállításának dátuma helyett (vö. 245. sz.). (H. G.) Közlés: Ub II. 481–483. — Crestomaț ie II. 266– 267 (rom án fordításban, töredékesen ). — DocRomHist C, XV. 357 – 361 (román fordításban is , mindhárom 1378. január 10-re keltezve ). Regeszta: VerArch 15/1879. 185 (Amlacher, A., tévesen január 12-re keltezve). — Dörner: Broos 49. sz . — Dörner: Oră ș tie 50 . sz. (mindkettő 1378. január 10 -i keltezéssel). *1377. február 2. A hátszegi, hunyadi, jófői stb. román kerületek oklevele a kalántelki malom elzálogosításáról (DL 29435) valójában 1387. február 2-án kelt (890. sz.). 243. 1377. február 3. (Bude, II. d. Purif. Virg.) [I.] Lajos király László erdélyi vajdához. A Thorda-i királyi polgárok és hospesek elpanaszolták, hogy a szokásaikat semmibe vevő, folyamatos ott-tartózkodása, valamint a neki fizetett megterhelő élelemadó (propter vestros iuges descensus et sedulas victualium vestrorum administrationes) miatt súlyos adósságba sodródtak (maximis pecuniariis solutionibus et gravibus debitis implicati et aggravati adeo haberentur), és végső szükség fenyegeti őket (ad penultime penurie anxietatem devenissent). Megparancsolja, hogy ezentúl tartsa tiszteletben a panaszosok kiváltságait, a fenti károkért pedig adjon nekik elégtételt. (H. G.) Ái Mátyás király 1467. március 20-i oklevelében, MKL, LibReg, vol. 3, pag. 59. A leírás szerint hátlapján befüggesztett felségpecsét alatt volt kiállítva. 244. 1377. február 3. (II. d. Purif. Virg.) A Clusmonostra-i Szűz Mária-monostor konventje János erdélyi alvajdához. 1377. január 21-i kérésére (236. sz.) Myko-i Péter alvajdai ember, Jakab frater pap konventi kiküldött jelenlétében január 31-én (sab. a. Purif. Virg.) és az ezt követő napokon [Doboka-i] János fia: Jánost bevezette testvére: néhai László lovag (militis) Keykes, Romluth és Mykus nevű birtokába, és eltiltotta Suk-i Darabus (d) Mihályt az elhunyt nála lévő ménesének eltékozlásától és elidegenítésétől. Eredeti, papíron, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, DL 27279. Közlés: ArhIstRom I/2004, nr. 2. 5–6 (Diaconescu, M.). — DocRomHist C, XV. 117–119 (román fordításban is). 245. 137[7?]. [február 6. körül] (in Cibinio, in colloquio nostro generali, dom. p. Epiph. Dom. [...] Dorothee Virg.) Szeben vidék (provincia Cibiniensis) hét székének vénei, bírái, polgárai és lakói közgyűlésük alkalmával a ciszterci rend Kertz-i Szűz Mária-monostora perjelének: Gerlacus fraternek – János apát nevében is kifejtett – kérésére bizonyítják, hogy Velenbach-i Nikolaus fia: Nikolaus comes, Affrica-i Michael comes, Magria-i Salomon comes, Scharz-i Georg comes, Raboz-i Salomon comes és Schellenberg-i Simon comes fia: Peter/Simon a szüleiktől Korláttelkén (in villa Chonradi) reájuk maradt birtokrészeiket, mégpedig rendre nyolc és negyed, egyharmad híján kettő, [...], kettő és negyed, újabb kettő és negyed, illetve [...], összesen húsz telket (curias) eladtak János Kertz-i apátnak és monostorának. Az oklevelet privilegiális alakban, függőpecsétjük alatt bocsátják ki. Eredeti, hártyán, melynek jobb oldali negyede és függőpecsétje hiányzik, az erdélyi káptalan mlt-ban, II/34 (DF 277410). Az évszám utolsó, kiszakadt számjegyének helyreállításakor feltételeztük, hogy a dátumsorban ol-
