Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik

Kán nb. Gyula fia László / Rátót nb. Domonkos fia Roland

51

(1247.) okt.

28., Buda(?)

(1248. aug.

27. körül)

Tartalmilag átírta: budai káptalan 1247. > IV. Béla 1247. máj. 26. (RA 852. sz.): Prímási Levéltár, Esztergom, Esztergomi Székesfőkáptalan Magánlevéltára, Acta radicalia 53. 7. 2. (DF 238147.)

Kiadása (TÁ): MES

I.

371.; BTOE I. 47-48.

Az oklevél kelte IV. Béla 1247. máj. 26-i megerősítő oklevelének a dátumából következik. Mivel Béla ekkor csak a budai káptalan azon kiadványát erősítette meg, amely az elvégzett beiktatást igazolta, ezért az ezt elrendelő országbírói oklevél legalább egy hónappal ez előtti lehetett, legvalószínűbben 1247. márc.-ápr. folyamán adhatták ki.

___________________________________________ 40

Rátót nb. Domonkos fia Roland

(Nos

Rolandus iudex

aule

regie):

a

színe előtt megjelent Osl comes

fia

Tamás és ifjabb Osl fia Benedek több rokonukkal, és Benedek azt a bevallást tette, hogy az ő jogába tartozó Széplak (Zeploc) föld harmadrészét a haszonvételeivel és tartozékaival eladta a mondott Tamásnak 50 ezüstmárkáért örökös birtoklásra. És mivel Benedek 50 márkával tartozik lula

comes fia

Balduin

comesnek,

így a mondott 50 márkát, amelyet Tamástól kap a föld harmadáért, Balduinnak adta a tartozása fejében. Ennek megtörténtét Balduin

is

elismerte az országbíró színe előtt. Az országbíró a felek kérésére oklevelet adott ki minderről. Datum

Budude

[sic!], infesto

apostolorum Symonis

et lude.

Eredeti: hártyája ép, barna selyemfonatáról a függőpecsét hiányzik - DL 1879. (MKA, Neo-regestrata acta 497.12.)

Kiadása: ÁÚO X. 328.; UB I. 217-218.

Az oklevél kiadási évét Karácsonyi János tette 1246-1247 közé (HH 154-155. 203. sz.), amely egyéb archontológiai adatok alapján tovább szűkíthető 1247-re (1. Zsoldos: Archontológia 30.). Kérdéses, hogy a kelethely („Budude") Budát takarja-e, ahogy a kiadások is vélték, vagy egy másik települést. Györffy György nem (O-)Budához vette fel az oklevelet (vö. ÁMTF IV. 596., 665.).

___________________________________________ 41

Ismeretlen alországbíró oklevele (in litteris

viceiudicis

nostri): bizonyos vasvári várjobbágyok és Sándor fia Artuna közötti perben Artuna Szent István nyolcadán [aug. 27.] bemutatta Heimo

váci

püspök és Henrik vasvári ispán oklevelét, amely szerint egy Rábca folyón lévő malom Artuna öröklött tulajdona, és nem a vasvári vár tartozéka.

Tartalmilag átírta: Pál országbíró 1248. szept. 15.: 43. sz. reg.

Bővebben 1. Pál országbíró tartalmilag átíró oklevelét. Mivel a püspök és az ispán kiadványát aug. 27-én kellett bemutatni, és az átíró levél szerint Pál országbíró ezután döntött az ügyben az erről beszámoló alországbírói diploma alapján, ezért az itteni oklevél a bemutatás napján, vagy azután néhány nappal kelhetett.

42