Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Bizonytalan országbírói, alországbírói és udvarbírói oklevelek
Ismeretlen alországbíró 313 (1250-1270- es évek márc. 30. -ápr. 30., Pozsony (1280.?) szept. 3., Buda geti apácáknak juttatta a Pest megyei Tárnokot, birtokba iktatást parancsolván, leírva a föld határait (RA 2822. sz.). Az itteni kivonat valószínűleg erre gondolt, de hogy miért szerepel ott az országbíró, nem tudjuk. Péter országbíró egyébként adott ki oklevelet Tárnok földdel kapcsolatban az apácák részére 1280-ban (158. sz. reg.), de abban nem szerepel birtokba iktatás, ezért nem erről lehet szó. Elviekben elképzelhető, hogy László birtokba iktatását a gyakorlatban az országbíró hajtotta végre, aki szintén kiadott erről egy oklevelet (bár erre László diplomája semmilyen formában nem utal), de valószínűbbnek látszik, hogy az adat tévedés, és a jelzett országbírói kiadvány nem létezett. ___________________________________________ 409 (Ismeretlen alországbíró vagy királynéi tisztségviselő?) (Memorialis) bizonyítja, hogy a memoriális levele érelmében potonyi (de Potun) Illés, Feyrcha, Endus, Márton és Péter köteles lett volna megjelenni húsvét negyednapján a királynéi népek és Protasius comes ellenében, ám nem jöttek és nem is küldtek senkit, míg a másik fél Protasius képviseletében 4 napon át várakozott, és mivel újra megidézték őket, ezért a perkezdet előtt bírsággal tartoznak. Datum Posonii, die post terminum predic tum. Eredeti: hártyája enyhén vízfoltos - DL 47810. (Múz. törzsanyag, Véghely) Kiadása, regesztája: DPM 80. sz. ___________________________________________ 410 (Ismeretlen alországbíró vagy alnádor?) (Damus pro memoria) bizonyít ja, hogy a színe előtt személyesen megjelenő Mikó fia Either comes per be vonta Márton fia István comest, mondván, hogy ezen István a folyó év húsvéthétfőjén a servienseivel: Guda-val, szentkereszti (de Sancta Cruce) Tamással, Saullal, Welich-hel, Mátéval és Gold-dal fegyveresen rátörtek az ő Zsolna (Zilna) nevű falujára, és ezzel 500 márka kárt okoztak, illetve két jobbágyát: Petriket és Enchik-et a faluban elfogták és elhurcolták, hogy megölessék őket. Továbbá a dúlás másnapján Guda, Tamás, Saul, Welich, Máté és Gold visszatértek a faluba, és elvittek mindent, ami még ott maradt. Ezzel szemben István comes mindent tagadott, egyedül azt ismerte el, hogy Petrik halálának ügyében már kiegyezett ellenfeleivel. Az oklevéladó ezért elrendelte, hogy Either comes Szent Márton nyolcadán [nov. 18.] állítson tanúkat az esztergomi káptalan előtt vádjának igazolására, majd a tanúállítás 15. napján [dec. 2.] a felek ismét jelenjenek meg a színe előtt, és Either mutassa be a káptalan oklevelét a tanúk nevével és vallomásával. Továbbá ugyanezen a napon István comes is mutassa be oklevelét, ha van neki ilyen, arról, hogy Petrik halálának ügyében már kiegyezett Bither-rel, és akkor majd az oklevéladó dönteni fog a perben. Datum Bude, in quindenis sancti regis Step hani. Eredeti: hártyája ép, hátoldalán kör alakú zárópecsét foltja - DL 66073. (Családi levéltárak, Balassa család 32.) Kiadása: ÁÚO V. 180-181. Regesztája: Balassa 47. sz.; DPM 85. sz. 411
