Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - A királyi család tagjainak udvarbírói
288 Mezőpilis nb. Bás fia Bás ifjabb királyi udvarbíró (1264. máj.-jún.) tinó] et filiis suis contestata legitime prefati sex barones eidem episcopo super dictis castris, licet ex superhabundanti, et super omnibus premissis probationem indixerunt, prout in eorumdem sex baronum litteris inspeximus plenius contineri, in termino itaque probationi assignato idem comes M[artinus] et filii sui ex solita malitia subterfugia querentes, ad videndos et audiendos testes et attestationes ex parte eiusdem episcopi productos nec venerunt, nec miserunt. Bár Béla oklevele nem datálta az eseményeket, a fenti személyek 1264 májusának a végén üléseztek (370-371. sz.), így ezt a levelet is ekkorra keltezhetjük. ___________________________________________ 372 — és mindkét király által delegált bírótársai színe előtt fin presentia vene rabilis [patris Philippi Strigoniensis archiepiscopi, Rolandi tunc bani totius Sclavoniae], Mauritii magistri tavernicorum nostrorum, iudicum ex parte nostra, venerabilis patris Smaragdi Colocensis archiepiscopi, La[dislai tunc vajvodae Transylvani, et magistri Vaas ex parte charissimi filii] nostri regis Step hani deputatorum) az egyik részről Ebed fiai: Kemény, Rénold és Ják, másik részről Arnold fia Panyit közötti perben Panyitot elmarasztalták patvarkodásért (convictus fuit de calumnia manifeste), és büntetésképpen Panyit Nick (Nykch) faluban bírt birtokrészét Ebed fiainak ítélték örökös birtoklásra, Panyitnak örökös hallgatást parancsolván. Tartalmilag átírta: IV. Béla 1267. (RA 1532. sz.): Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Niczky család 4610. (DF 209112.); 19. sz.-i másolatai ugyanezen jelzet alatt, illetve UB I. szerint a Burgenländischen Landesarchiv, Niczky-Familienarchiv (DF-jelzete nincs). Vélhetően ezn oklevelet említi 1) IV. Béla (1264.) szept. 19. (RA 1393. sz.): Wenzel, Kubinyi és Szentpétery szerint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében volt (Múzeumi törzsanyag), jelenleg a DL-DF adatbázisban nem fellelhető. 2) IV. Béla (1267.?) júl. 27. (RA 1530. sz.): DL 47729. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Jankovich) 3) Ákos nb. Ernye országbíró 1268. márc. 14.: 92. sz. reg. Kiadása (TÁ): CD IV/3. 385.; UB I. 337. (a másolatok alapján); az említések kiadásai: 1) ÁÚO VIII. 47.; ÁkO 53.; UB I. 298. 2) ÁÚO VIII. 264.; ÁkO 56.; UB I. 335. 3) lásd 92. sz. reg. A középkori oklevél harmadrésze leszakadt, a szövegének kiegészítése (a regesztában szögletes zárójelben) a 19. sz.-i másolatok alapján történt. Bás ifjabb királyi udvarbíró nevét valamennyi másolat „Vaas mester" formában írta le, de mivel a fenti hat személy 1264 májusának végén ülésezett (370-371. sz. reg.), az oklevél nagy bizonyossággal datálható erre az időre, és így Bást is tekinthetjük udvarbírónak. Legfeljebb még 1265 végéig tolhatnánk ki az oklevél keltét, mert Smaragd kalocsai érsek 1265 júliusában bukkan fel utoljára, és a kalocsai érseki szék üresedéséről 1266 legelején írnak először (Zsoldos: Archontológia 85.). Mivel az ilyen delegált bírók társasága ad hoc-jelleggel állt össze, kicsi a valószínűsége, hogy pont ugyanezen hat személy kapjon más alkalommal is megbízást, és Bás úgy kerüljön be a többi magasrangú mél
