Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - A királyi család tagjainak udvarbírói
Mezőpilis nb. Bás fia Bás ifjabb királyi udvarbíró 289 1264. (nov. 25. előtt) tóságviselő mellé, hogy nem viseli már titulusát - az oklevelet így leginkább 1264. májusára (esetleg júniusra) tehetjük. A jelzett említések egyébként nem pontosan a fenti tartalommal írják körül ezt a kiadványt. A 1. sz. említés szerint Fülöp esztergomi érsek, Smaragd kalocsai érsek, és más, Béla és a fia által delegált bárók függőpecsétes oklevelet (litteras sub pendentibus sigillis venerabilium patrum Phjilippi] Strigoniensis archiepiscopi et Symaragdi archiepiscopi Kolocensis ac aliorum barronum nostrorum et barronum regis Stephani karissimi filii, iudicum per nos et per regem Step hanum deputatorum) adtak ki andi (de Ound) Gergely és sukorodi (de Sukuroud) Izsép és rokonaik, továbbá Ebed fiai számára a birtokaik ügyében (super facto possessionum suarum) Panyit ellenében. Az itteni tartalmi átírásban nem esik szó Gergelyről és Izsópról, de Béla 1267. évi (a jelen regesztát tartalmilag átíró) oklevele már őket is említi, mint akiknek rész jár Nick birtokból (UB1.337.). Ernye országbíró 1268. évi említése annyit árul el az oklevélről, hogy a király és fia által delegált hat bíró oklevele szerint (litteras sex baronum, quorum nomina in eisdem litteris exprimuntur, iudicum scilicet ex parte domini regis et ex parte karissimi filii sui regis Stephani deputatorum) Panyitot hat bírságban elmarasztalták, és pervesztes lett Ebed fiaival szemben (92. sz. reg.). Itt a bírságokról sem esik szó, de vélhetően nem előzmények nélkül marasztalták el Panyitot 1264-ben, ezért nincs akadálya annak, hogy ezeket az említéseket egyetlen oklevélre vezessük vissza. Az ügyhöz 1. még a 401. sz. reg. ___________________________________________ 373 — levele szerint Tompa fia Benedek és Ubul fia Mihály Panyola birtok ügyében olyan megegyezésre jutottak, hogy a váradi káptalan és Egyed szatmári plébános tanúságával, és Merk fia Dénes poroszló közbenjárásával a föld Tisza és Szamos folyók felett elterülő kétharmad része Benedeknek, a mondott folyók alatt elterülő egyharmad része pedig Mihálynak jusson. Abban is megállapodtak, hogy a földet nem mérőkötéllel mérik ki, hanem a jobb földből kevesebbet, a rosszabb minőségű földből pedig többet osztanak, továbbá a Mihály részén fekvő két megnevezett mocsár kétharmad része ugyancsak Benedeké legyen. Eredeti: díszes, a királyi kancellária stílusát tükröző N kezdőbetű, befűzött hártyaszalagon függő pecsétje ép, de kopott - DL 50620. (Kállay család 3.) > 1) (TÁ) Gilétfi Miklós nádor 1347. júl. 13. (AOkl XXXI. 683. sz.): DL 51434. (Kállay család 1300. 860.); 2) (TÁ) Gilétfi Miklós nádor 1347. szept. 19. (AOkl XXXI. 882. sz.): DL 51446. (Kállay család 49.); 3) (TÁ) Garai Miklós nádor 1414. nov. 14. (ZsO IV. 2690. sz.): DL 53802. (Kállay család, App. 1400.23.) és DL 53803. (Kállay család 93.) >17. sz.-i másolata: DL 70806. (Perényi család 627.) Kiadása: CD VI/2. 388-389. Regesztája: Kállay I. 6. sz. (ex őrig.); Tringli: Perényi 4. sz. (TÁ-3) A tartalmi átírások kiadásait és regesztáit 1. az AOkl regesztáiban felsorolva. Az oklevél kiadása olyan sok elírást tartalmaz, hogy szövegét újr aközöljük: Nos magister Baas iudex curie regis Stephani, comes de Gwmur significamus universis, quibus expedierit presentium per tenorem, quod causam, que vertebatur inter Benedictum filium Twmpa
