Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
250 István alországbíró (1300. febr. 9. előtt) neralem). Bár az oklevelek bemutatása újabb terminusokra halasztódott, ti. a király oklevele révén pünkösd 15. napjáról Péter és Pál nyolcada utáni péntekre [júl. 10., RA 4253. sz.], ám a mondott határnapon a káptalan mégsem mutatta be Fülöp levelét és Ugrint, a palota szavatolóját sem állította az alországbíró színe elé. Endre mester viszont bemutatta az esztergomi káptalan kiadványát, amit az alországbíró teljes terjedelemben átírt: Az esztergomi káptalan (Gregorius prepositus et capitulum ecclesie Strigoniensis) tudatja, hogy a megboldogult Hermann comesnek a fia: Péter, Walter komáromi (de Kamarun) ispán sógora (gener), bemutatta nekik [IV.] László király nyílt levelét, amelyet Pós fia Ugrin mester palotája kapcsán adott ki a mondott Walter számára, amit a káptalan teljes terjedelemben átírt [IV. László 1273. okt. 17-i oklevelének regesztáját l. RA 2418. sz.]. Péter egy másik királyi oklevelet is bemutatott, amely szerint a káptalan iktassa be Waltert a palotába és minden tartozékába, és adjon neki erről oklevelet [RA 2419. sz.]. A káptalan tehát két onnan való kanonokot kijelölve beiktatta Waltert ellentmondás nélkül, minderről oklevelet is adva neki. Datum per manus magistri Syxty lectoris Strigoniensis, anno Domini M° CC° LXX° tertio, feria secunda proxima ante festum Omnium Sanctorum. Időközben [III.] András király beiktatta Hermann fia Hermannt a palotába közös tulajdon címén (tanquam ad manum communem), elkülö nítvén a palota jövedelmeit és haszonvételeit, ezen kívül Rubyn comes királyi ember az esztergomi keresztes konvent tanúságával kétszer is beiktatta Endrét a palotába, ellentmondás nélkül. Mivel az esztergomi káptalan sem az okleveleit nem mutatta be, sem Ugrint nem állította a királyi vagy az alországbírói szín elé, de még csak nem is jöttek el és nem küldtek senkit, továbbá a mondott beiktatásnak sem mondtak ellent, mint ez a keresztes konventnek a királyhoz címzett leveléből kiderül, ezért a király és a vele ülésező bárókkal és nemesekkel, ti. Domonkos tárnokmesterrel, Demeter zólyomi (de Zolum) ispánnal, András [fia Tamás] nyitrai és barsi (Nitriensi et Borsyensi) ispánnal, és az alországbíróval együtt úgy ítélt, hogy a káptalan pervesztes legyen a palota ügyében, és az maradjon Endre tulajdona. Az alországbíró így a királyi ítéletet követve meghagyja a palotát Endre mesternek örökös birtoklásra. Datum Bude, in festo puruficationis Beate Virginis, anno Domini M° CCC°. Átírta: III. András 1300. márc. 31. (RA 4295. sz.) > esztergomi keresztes konvent 1300. ápr. 12.: DL 836. (MKA, Neo-regestrata acta 399. 26.) > I. Károly 1330. máj. 5. (AOkl XIV. 255. sz.): DL 837. (MKA, Neo-regestrata acta 707. 35.) Kiadása: CD VI/2. 282-285. (1330. évi átírás alapján); CD VII/5. 550-552. (1330. évi átírás alapján); MES II. 478-480.; BTOE I. 344-346. ___________________________________________ 322 — memoriális oklevele szerint (ordine litterarum memorialium comitis Ste phani viceiudicis curie nostre, ti. Andreas ... rex Ungarie) egyik részről Zolouch fia János, másik részről Lampert fia Rozboyd Gyertyaszentelő Bol
