Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
István alországbíró 251 (1298-1300. febr. 19. előtt) 1300. febr. 19., Buda dogasszony nyolcadán [febr. 9.] menjen ki Rozboyd Tolmány (Tulman) nevű földjére. János köteles odavezetni a korábbi királyi embert: Ber nal th fia Jánost és a pécsi káptalan korábbi tanúját, Miklós mestert, akik mutassák meg a birtokon lévő, egy kapuval rendelkező kúriát. Legyen jelen a Rozboyd által odavezetett királyi ember: Wirizlow fia Domonkos a pozsegai káptalan tanúbizonyságával, és vizsgálják meg, hogy a mondott kúria ugyanaz-e, mint ami a pécsi káptalan korábbi oklevelében szerepel, és az ott tartózkodók Rozboyd jobbágyai-e, vagy sem, ezután pedig a felek térjenek vissza az alországbíró színe elé a pécsi káptalan, ill. a pozsegai káptalan oklevelével együtt. Említi: III. András 1300. márc. 10. (RA 4294. sz.) > pécsváradi konvent 1300. ápr. 2. > István alországbíró 1300. ápr. 30.: 330. sz. reg. Az itt leírtak hátterére 1. István alországbíró oklevelét: 330. sz. reg. ___________________________________________ 323 — levele (littere ... nostre, ti. Comes Stephanus, Vice Iudex Curiae Domini regis) a Rátót (Rathold) nembeli István fia Kakas mester és szadai (de Zoda) János közötti perről. Említi: István alországbíró 1300. febr. 19.: 325. sz. reg. ___________________________________________ 324 — (Nos Comes Stephanus, Vice Iudex Curiae Domini regis): megjelent a színe előtt Rátót (Ratolth) nembeli István fia Kakas (Kokos-Kopos) tolnai és bodrogi (de Bodrug) ispán szadai (de Zoda) János ellenében - akit serviensei: ungi (de Vng~Wng) Miklós és Mátyás képviseltek Amadé nádor ügyvédvalló levelével [RP 306. sz.] -, és Kakas bemutatta az esztergomi és az egri káptalan, továbbá Márton volt alországbíró és az oklevéladó István alországbíró [324. sz. reg.] okleveleit. Ezekből kiderült, hogy Jánost hat bírságban is elmarasztalták Kakas ellenében, amely bírságok és a köztük lévő per főtárgya miatt Kakast kétszer is bevezették János Szada nevű, Zemplén (Zemlin) megyei birtokába, a bevezetés megtörténtével Jánost ismét megidézték a király színe elé Kakas ellenében Keresztelő Szent János 15. napjára [júl. 8.], majd a pert Márton akkori alországbíró elhalasztotta a hadoszlás 22. napjára, akinek az erről szóló oklevelét István alországbíró teljes terjedelmében átírta [Márton alországbíró levelének regesztáját 1.259. sz. reg.]. A megszabott határnapon, ti. hadoszlás 22. napján János szintén nem jelent meg, ahogy az erről kiadott bírságlevélben ez látható [262. sz. reg.], ám Jánost Kakas újra megidézte a királyi színe elé. Jóllehet a pert terminusról terminusra halasztották, végül az 1300. év Gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadára [febr. 9.] kapott határnapon Kakas személyesen, János pedig a mondott serviensei által, Amadé ügyvédvalló levelével meg is jelent. Kakas bemutatta az összes fenti oklevelét, amelyeknek a Jánost képviselők nem mondtak ellent. Mivel az ügy nagyszabású volt (quia negocium grande erat), ezért az alországbíró átküldte a pert a király színe elé, hogy Kakas neki is mutassa be az okiratokat. Kakas bemutatta az esztergomi kápta
