Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
226 István alországbíró gyát képezték - az érsek Rimóca (Rymocha) és Miklós Kecege (Kechegee) nevű földje között. A felek kötelesek elfogadni a meghúzott határt, és nem indíthatnak pert ez ügyben később, továbbá Miklós azt is megígérte, hogy semmilyen pert nem kezdeményez azon birtokrész ügyében, amelyet az érsek Nagypataktól Bélapatakon át Rimóca felé (a Nagpatok incipiendo usque Belapathoka versus Rymocham) elhatárolt, és amelyet Hontpázmány nembeli Jakó fia István és Péter fia Márton akadályoznak, sem az aranybányák kapcsán, amelyek a mondott birtokrészen fekszenek. Ezek után a hadoszlás 15. napján Miklós comes, és az érsek ügyvédvalló levelével annak képviseletében Rack fia Pál meg is jelentek az alországbíró színe előtt, és egyetértőleg bemutatták az egri káptalan oklevelét, amit az alországbíró teljes terjedelmében átírt: Az egri káptalan (capitulum ecclesie Agriensis) [III.] András királyhoz: Hontpázmány nembeli Miklós fia Miklós bemutatta Benedek alországbíró memoriális oklevelét [286. sz. reg.], és annak értelmében kiküldték emberüket a hadoszlás nyolcadán Irizlaus fia Pál királyi ember társaságában a Rimóca nevű négy ekényi birtokrészre, ami vita tárgyát képezte Miklós comes és János kalocsai érsek között. Ott az érsek officiálisa: Pál comes Miklóssal együtt felemelte a határjeleket, amik a következők: a Rima folyó mellett egy Hulusukapathaka nevű hely; rét; egy kyspotok melletti gyümölcsfa; körtefa; tölgyfa; egy hegy tetején lévő tölgy; a hegyről lejőve egy Nogpotokzada nevű helyen két bykfa; az érsek földjének határa, és egy berch; Lamiztha nevű patak; liget; Leznechepothaka nevű patak melletti feneufa; Belapathakazada, ahol körbeér. A káptalan előtt megjelenő káptalani és királyi ember mindezt megerősítették, Miklós pedig hozzátette, hogy semmilyen pert nem indít azon Nagypataktól Bélapatakig tartó birtokrész ügyében, amelyet Hontpázmány nembeli Jakó fia István és Péter fia Márton az érsekkel szemben akadályoznak, sem pedig az aranybányák kapcsán, amelyek a mondott birtokrészen belül fekszenek. Datum in octavis Beati Galli abbatis, anno DominiM° CC° nonagesimo octavo. Mivel a káptalani oklevélnek egyik fél sem mondott ellent, ezért az alországbíró az elhatárolt földet meghagyta Miklós comesnek és utódainak a kezén. Datum Bude, septimo die quindenarum residentie exercitus, anno Domini millesimo ducentesimo nonagesimo octavo. Eredeti: kezdő N iniciálé hiányzik, vörös-sárga selyemfonaton függő barna viaszpecsétje teljesen ép - DL 1509. ( MKA, Neo-regestrata acta 536. 34.) > 1) Kont Miklós nádor 1360. máj. 12.: DL 1553. (MKA, Neo-regestrata acta 737. 30.); 2) Kont Miklós nádor 1360. júl. 23.: DL 1554. (MKA, Neo-regestrata acta 903. 3.) (1299-es évszámmal) Kiadása: ÁÚO X. 307-308., 317-318. (ex őrig.) Az átírás valamiért 1299-re datálta az alországbírói oklevelet, és az egri káptalan átírt leveléből is kihagyott egy kisebb részletet. Az oklevél itteni szövege alapján (ti. hogy a hadoszlás nyolcadán szálltak ki a birtokra a felek, annak a 15. napján tértek vissza az alországbíró elé, és a két időpont között, okt. 23-án állította ki az egri káptalan az oklevelét) a mondott hadoszlásnak okt. 10-15 között kellett történnie - ez alapján
