Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
István alországbíró 227 1298. (okt. vége), Buda a kiadvány napi kelte okt. 30.-nov. 4. közé esne. Ám ez az időpont ellentmondásban áll más adatokkal, csak annyit állapíthatunk meg, hogy a hadoszlásra október elején vagy első felében került sor (minderre 1. a 292. sz. reg. kommentárját. A jelen oklevelet valamikor október második felében állították ki. Perjogilag egyébként elég furcsa, hogy nyíltan az egyik fél officiálisa legyen a felfogadott döntőbíró, aki ráadásul a másik fél javára döntsön egy határvitában. Valószínű, hogy a kalocsai érsek számára az igazi tét a Nagypatak és Bélapatak között elterülő aranybányája volt, amire a Hontpázmány nemzetség más tagjai is igényt tartottak. János érsek úgy kenyerezte le a nemzetségbeli Miklós fia Miklóst, hogy egy másik vitás birtokrészt, amely csak szántókból, legelőkből és erdőkből állt, átengedett neki (és az officiálisa készségesen meg is húzta az új határokat Miklós javára). Cserébe Miklós megígérte, hogy a sokkal nagyobb zsákmányt jelentő aranybánya peréből kiszáll. ___________________________________________ 291 — (comes Stephanus viceiudex curie domini regis) az esztergomi káptalanhoz (capitulo Strigoniensi): Benedek volt alországbíró levele értelmében [285. sz. reg.] megjelentek a színe előtt egyik részről Vécs (Weech) dédunokái: Zuard és Csák mesterek időközben elhunyt fivérük: Péter képviseletében is, másik részről pedig a felperes Benedek veszprémi (Vesprimiensis) püspök nevében és ügyvédvalló levéllel Péter mester veszprémi éneklőkanonok és a püspök officiálisa: Ethey fia Péter, és bemutatták az esztergomi káptalan oklevelét. Ebben az állt, hogy Vécs mondott dédunokái megjelentek Karva (Korua-Koroa) földön a hadoszlás 15. napján a káptalan két tanújával és a két királyi emberrel, és mindent úgy is csináltak, ahogy Benedek alországbíró mondott levelében állt, de mivel a püspök officiálisa: Péter a betegsége miatt nem tudott ott lenni, aki pedig megjelent, az nem képviselhette a püspök perét - miként ez a káptalani oklevélből kiderült -, ezért az alországbíró elrendelte, hogy a felek Mindenszentek másnapján [nov. 2.] ismét jelenjenek meg Karva földön a két királyi emberrel és az esztergomi káptalan tanúbizonyságával, és ismét tegyék azt, ami Benedek alországbíró levelében látható. A felek ezután Mindenszentek nyolcadán [nov. 8.] térjenek vissza az alországbíró elé, és mutassák be az esztergomi káptalan levelét, és ugyanekkor a püspök fizesse ki a bírságot is amiatt, hogy az előző időpontban nem jelent meg a földön sem személyesen, és törvényes képviselőt sem küldött. Datum Bude, septimo die vicesimi secundi diei residentie exercitus, anno Domini M°CC° nonagesimo octavo. Eredeti: vízfoltos, hártyaszalagoknak való kivágásokkal, hátoldalán pajzs alakú zárópecsét foltja - DL 1517. (MKA, Neo-regestrata acta 1533. 46.); említi: esztergomi káptalan 1298. nov. 3.: DL 1513. (MKA, Neo-regestrata acta 1533.47.) Kiadása: ÁÚO X. 309-310. Az említés kiadása: ÁÚO X. 311-312. Az oklevél pontos keltezése attól függ, hogy mikor volt az itt említett hadoszlás. Viszont már az sem teljesen világos, hogy a hadoszlás melyik háborúra vonatkozik. Ebben az évben tudomásunk szerint egyetlen magyar vonatkozású harci esemény volt, ami I. Albert osztrák
