Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Márton alországbíró 203 1296. jún. 11., Buda Aladár privilégiumát 1263-ban bocsátották ki, Jakab privilégiuma pedig nem is Jakab, hanem „Kis" (Parvus) Mihály érdekében lett kiadva 1270- ben, ezért a földet Aladárnak ítélték örökös birtoklásra. Datum feria sexta proxima ante octavas Pasce. Mivel Jakab a kijelölt határnapra nem jött el és nem is küldött senkit, ezért bírsággal sújtják. Továbbá a bemutatott okleveleket megtekintve az alországbíró együtt a bárókkal és nemesekkel Aladárnak ítéli Kölcsényt örökös birtoklásra. Datum Bude, septimo die predictarum quin denarum Sancti Georgii martiris, anno Domini M° ducentesimo nonagesimo sexto. Eredeti: hártyája szakadt és enyhén vízfoltos, nagy N kezdőbetű, vörös selyemfonaton függő barna viaszpecsétje teljes, ám kopott és nehezen kivehető - DL 1434. (MKA, Neo-regestrata acta 1533. 43.) Kiadása: ÁÚO X. 218-219.; Karácsonyi: Lónyay 69-70. A Kuké Jakab által bemutatott, „Kis" Mihály számára kiadott 1270. évi levelet 1. RA 1907. sz., ahol Kölcsény föld csak a Mihály számára adományozott Szentmiklós határpontjai között szerepelt, bizonyító ereje tehát tényleg nem volt. ___________________________________________ 257 — (Nos comes Martinus viceiudex curie domini regis): István mester segesdi (Segusdiensis) főesperes az ura: Benedek veszprémi (Wesprimiensis) püspök és királynéi kancellár, továbbá a veszprémi káptalan nevében megjelent [III.] András király színe előtt Óvári (de Owar) Konrád mester és fia: Jakab ellenében, és bemutatta Márton alországbíró [250. sz. reg.], Pál volt alországbíró [207. sz. reg.] és a fehérvári káptalan több oklevelét. Ezekből kiderült, hogy Konrádot a király színe előtt hét bírságban is elmarasztalták a veszprémi püspök és a káptalan ellenében, és örsi (de Vrs) Fábián királyi ember közreműködésével és a fehérvári káptalan tanúsága mellett a püspököt és a káptalant ezen hét bírság és a per tárgya miatt is bevezették az alperesek Patvására és Nosztré (Potwasara et Noztrey) nevű birtokaiba, továbbá Konrádot és fiát ismét megidézték a király színe elé. Konrád, miután a bevezetést végrehajtották, meg is jelent a maga és fia nevében Márton alországbíró előtt, és a nyolc bírság fejében elzálogosította Patvásárát a püspöknek és a káptalannak, ám a kitűzött határnapon nem jelent meg a per tárgyalására és a bírságokat sem fizette ki. Erre az alországbíró a kilenc bírság és maga a per tárgya miatt harmadszor [!] is bevezette a felpereseket a birtokba. Azt is megparancsolták az alpereseknek, hogy a bevezetés 15. napján jelenjenek meg a király színe előtt a per kapcsán a végső válaszadásra, és a per kezdete előtt fizessék meg a bírságokat. Mivel akkor sem jelentek meg és nem is küldtek senkit, a 10. bírsággal sújtották őket. Végül, mivel nem törődtek az idézésekkel, a király a vele lévő bárókkal, az alországbíróval és más nemesekkel úgy ítélt, hogy legyenek véglegesen vesztesek abban a perben, amely a 200 márka értékben Péter volt veszprémi püspöknek és a káptalannak zálogba adott Patvására és Nosztré nevű birtokaik miatt zajlott, és a felpereseket iktassák be a birtokokba a 200 márka és a 10 bírság fe
