Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Domonkos alországbíró 143 (1283-1285) gálják meg, és az Istennek és a királyi koronának tett hitükre {ad fidem eorum Deo debitam et corone domini regi) válaszlevelükben írják meg neki, hogy az egri káptalan azon oklevele, amelyet egy pecsétfőjével megjelölt zsákba rakva {in panniculo inclusas sub capite sigilli sui) visszaküld nekik, és amelyről Sándor comes azt állítja, hogy hamis és a káptalan akarata ellenére lett kibocsátva, tényleg hamisítvány-e, vagy sem. Tartalmilag átírta: Domonkos alországbíró: 181. sz. reg. ___________________________________________ 180 — oklevele {litteras comitis Dominici quondam viceiudicis curie domini Ladizlai régis): Dobos {Dubos) birtokra, ti. Tamás bán 400 márkára becsült birtokrészére értékbecslők mentek ki, hogy a királyi ember jelenlétében és az egri káptalan tanúságával egy 100 márkára becsült részt iktassanak Péter és fia: Gude mester számára az ellentmondók figyelmen kívül hagyásával Gude mester anyjának leánynegyedeként, amely az ő része. Továbbá azt a két bírságot is, amelyben Sándort a leánynegyed okán elmarasztalták, a mondott Dobos birtokból hajtsák be, mert Sándor az övéivel együtt fegyveresen kitört ezen birtokról, és gyalázatos szavakkal illetvén kiűzte őket onnan, majd a bírságainak a behajtása végett jövőkre ismét fegyveresen tört rá minden servienssével és népeivel, a királyi embert a lováról lelökte, a káptalan emberét, az értékbecslőket és a szembenálló feleket, akik szintén ott voltak, nyíllövésekkel, botokkal támadta, és lovaikat husángokkal vervén folytonos gyalázkodások közepette elűzte őket. Mivel Sándor sem az értékbecslést, sem a beiktatást nem engedte végrehajtani, sőt a királyi és káptalani embert megverte, ezért a teljes Dobos nevű birtokát elvesztette Gude mester ellenében, és így az alországbíró megparancsolta, hogy a teljes birtokba vezessék be Gude-t. Sándor azonban ennek a bevezetésnek is ellentmondott, ám megjelent az alországbíró színe előtt, és tagadta az ellene felhozott vádakat, azt állítván, hogy az egri káptalan oklevele, amelyben a királyi és káptalani ember megveréséről esett szó, hamis, és nem a káptalan bocsátotta ki. Az alországbíró erre felfüggesztvén a tárgyalást levelében megtudakolta az egri káptalantól, hogy az oklevél tényleg hamis-e, vagy sem [180. sz. reg.], a káptalan pedig a királynak címzett válaszlevelében azt írta, hogy a levél valódi, és ők maguk bocsátották ki. Ezek után az alországbíró ismét kiküldte az értékbecslőket Tamás bán 400 márkára becsült birtokrészére, Sándornak is előírván ott a megjelenést, hogy Gude mestert beiktassák egy 100 márka értékű részbe. A kijelölt napon az értékbecslők ki is mentek, maga Sándor is megjelent személyesen, és ellenmondás nélkül átengedte Tamás bán teljes, Dobos birtokra eső birtokrészét és a hozzá tartozó Pályi {Pauli) és Dég {Deegh) birtokokat Péter comesnek és Gude mesternek örökös birtoklásra Gude anyjának, ti. Tamás bán nővérének a leánynegyede címén, így nem is történt értékbecslés. Tartalmilag átírta: III. András 1294. szept. 6. (RA 3988. sz.): DL 1392. (MKA, Neo-regestrata acta 401. 31.) Kiadása (TÁ): ÁÚO X. 146-147.
