Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
144 Domonkos alországbíró / Ismeretlen (Hermán nb. Rubin?) országbíró (1285. jan.-febr.?) Az itt sokszor említett Sándor vélhetően a Hontpázmány nemzetséghez tartozott, ám személye nem teljesen tisztázott, az egyik azonosítási kisérletetre 1. Wertner: Nemzetségi kutatások VI. 77-78. ___________________________________________ 181 Ismeretlen (Hermán nb. Rubin?) országbíró levele szerint Pósa fia Ábrahám köteles megjelenni a színe előtt Pál fia Rofoyn ellenében a hadoszlás 30. napján. Tartalmilag átírta: 1) Szabolcs megye: DL 97753. (Vay család, berkeszi 48. 2.); 2) Szabolcs megye: DL 97752. (Vay család, berkeszi 48. 1.) Regesztája (TÁ): Piti: Szabolcs m. 2. sz. (TÁ-1), 3. sz. (TÁ-2.) A tartalmi átírások szövege: (TA-1.) Abram filius Pousa causam, quam contra Rufoynum filium Pauli in tricesimo die residentie exercitus iuxta formam litterarum iudicis curie domini regis habebat, propter disturbium regni ipsam causam prorogavit usque, dum presens seditio regni compescatur. (TA-2.) Viro nobili et honesto amico eorum karissimo iudici curie domini regis ... iudices provinciarum3 in comitatu de Zobouch et de Zotmar ... nobilitati vestre innotescat, quod causam Abrae filii Pousa, quam contra Rufoynum filium Pauli iuxta formam litterarum vestrarum in tricesimo die residentie exercitus coram vobis habebat, propter severos et paratos rumores ambe partes coram nobis personaliter astando prorogaverant usque, dum iidem rumores compescherentur. 3 leírva: propvinciarum A tartalmilag átíró okleveleket a per elhalasztásáról Szabolcs megye egy napnyi különbséggel adta ki (húsvét nyolcada előtti csütörtökön és pénteken), az elsőt a felek kapták, a másodikban az országbírót értsítették. Az intitulációban megjelenő szolgabírák 1284-1285 körül bukkannak fel (Piti: Szabolcs m. 1. sz., 5. sz. és kommentárja), az itteni két kiadványt is erre az időszakra datálhatjuk. Az 1285. év mellett szól, hogy a feleknek hadoszlás 30. napján kellett megjelenni az országbíró előtt, és Szabolcs megye előtt nem sokkal húsvét után halasztották tovább a pert bizonytalan időre (amíg az ország zavarai lecsillapodnak). A bírósági megjelenésük tehát lassan már esedékes volt, így a hadoszlás húsvét előtt megtörtént. 1285 esetén márc. 29-30. a két oklevél kelte. 1285-ben a tatár betörés (a szakirodalomban „második tatárjárás" névvel illetett esemény) az év első pár hónapjában történt, és ezzel jól összevág egy márciusban lezajlott hadoszlás, ahogyan azt is tudjuk, hogy a tatár portyázók kivonulása-kiverésre után egyesek a saját hasznukra fosztogatták a vidéket és zavart okoztak (Szőcs: Második tatárjárás 35-36.), ahogy itt is említik a hadoszlás utáni zavargást (rumor) és lázadást (se ditio). Ha az oklevelek kelte tényleg 1285 (amit egyaránt támogat a szolgabírák személye, illetve a tavaszi hadoszlás és az azt követő zavaros állapotok emlegetése), akkor az országbírói perhalasztó oklevél 1285 le
