Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

ba, illetve ameddig ezen vonalon japán kikötők is érintetnek, ezekbe is és vissza közleke­dő járaton - csatlakozással Calcuttába és Calcuttából - havonként egyszer érinteni fogja, minek ellenében a magyar kormány az osztrák kormánynak a tényleg megfizetett Szu- ez-csatornai illetéket a Fiúméból vagy Fiúméba feladott áruk által tényleg igénybe vett tér arányában visszatéríti. A forgalmi igények és különösen a Kelet-Indiába irányult cukorkivitel fejlődése folytán a szóban levő járatok időközben fokozatosan szaporíttattak, és az osztrák kor­mánnyal évről évre létesített megállapodások alapján Fiume érintése az 1903. év végéig ezen egyezményen felüli járatokon nemcsak a kivitelben, hanem részben a behozatalban is a Szuez-csatornai illetékek visszatérítésének ugyanolyan mérvben való elvállalása által biztosíttatott, mint amely az egyezményszerű járatokra nézve határoztatott meg. A transváli háborús állapotok megszűntével az osztrák Lloyd ezen felül kelet- és dél-afrikai járatokat is rendezett be, melyeken Fiume érintése (azonban csakis a kivitel­ben) az 1903. év végéig a Fiúméban feladott áruk által tényleg elfoglalt hajóűr után esedé­kes szuezi illeték visszatérítése ellenében szintén biztosíttatott, olyképp azonban, hogy az illeték visszatérítése csak legfeljebb a hajórakhelynek egyharmad része erejéig történhe­tett. Az 1904. évi Lloyd-szolgálat berendezésére vonatkozó tárgyalások alapjául a pénz­ügyminiszter úrral egyetértőleg azon álláspont szolgál, hogy a Szuez-csatorna illetékek visszatérítése az eddig követett gyakorlat változatlan fenntartásával történjék, de emel­lett hajlandók voltunk behozatali érdekeink jobb kiszolgálása végett illeték-visszatérítési kötelezettségünket az eddigi alapon az összes behozatali járatokra, így a bombay-triesti gyorsjáratokra is kiterjeszteni. Ezen felül célba vettük, hogy a kelet-afrikai járatokra nézve a múltban kikötött azon korlátozástól, hogy a visszatérítés az illetékeknek legfel­jebb egyharmadára terjedhet ki, az 1904. évre eltekintsünk. Az osztrák kormány ezt a javaslatot nem fogadta el, és - eltérőleg az eddig évről évre megújított megállapodásoktól - azon kijelentést tette, hogy a szuezi illetékek visszatérí­tésénél az eddig követett eljárást csakis az egyezményben megjelölt 12 járatra nézve tart­hatja fenn, a többi járatokat pedig, melyekre vonatkozólag a megállapodások csak a múlt év végéig terjedő hatállyal álltak fenn, ezen túl csak azon feltétel alatt bocsáthatja Fiume rendelkezésére, ha a szuezi illetéket többé nem a Fiúméból vagy Fiúméba szállított áruk által tényleg elfoglalt tér után, hanem azon arányban térítjük meg, amely arányt a ma­gyar rakomány, szemben az összrakománnyal, a hajó űrtartalmához viszonyítva képvi­sel. Ezen javaslat az eddigi állapottal szemben reánk nézve pénzügyi szempontból nagy hátrányt foglal magában, mert míg eddig a magyar rakomány után térfogatának megfelelőleg egyenlő mértékben térítettük meg a szuezi illetéket, tekintet nélkül arra, hogy a hajó többi rakterületei ki voltak-e használva vagy sem, addig az új javaslat oda cé­loz, hogy a Magyar Kincstár illeték-visszatérítési kötelezettségei a magyar rakomány arányában az üresen maradó rakterületek illetékhányadaira is kiterjesztessék. A tárgyalások folyamán az osztrák kormány képviselői hajlandóknak nyilatkoztak ugyan arra, hogy az egyezményen felüli kelet-ázsiai járatokra nézve az eddigi gyakorlat továbbra is fenntartassék, de ezt ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a kelet-afrikai jára­482

Next

/
Thumbnails
Contents