Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
viili, 1874-ben rendes tanárává nevezték ki. 1892-ben Budapestre került, mint az egyetem tanára. 1886-tól az MTA tagja. 1913-1918 között főrendiházi, 1927-től felsőházi tag. A politika és alkotmányelmélet konzervatív felfogású képviselője. 1903. szeptember 9У6. vkm. - Udv. tan. cím adományozása. Czekelius Aurél (1844-1927), mérnök. A budapesti műegyetemen végezte tanulmányait, majd a MÁV szolgálatába lépett (1869). 1881-ben az újonnan szervezett műszaki tanács tagjává nevezték ki. 1894-től a Duna-hídosztály vezetője. Számos hidat tervezett és vezette azok építési munkáit (budapesti régi Erzsébet- és Ferenc József-híd, a pozsonyi és komáromi Duna-hidak, a tiszaújlaki Tisza-híd, stb.). 1903. október 12./16. kenn. - Lipót r. lov. kér. adományozása, az Erzsébet-híd építése terén szerzett érdemeiért. Csáky György Napóleon gr. (1862- 1923), minisztériumi tisztviselő, a Király Személye Körüli Minisztériumban szolgált (1893-1905), mint irodatiszt, majd segédtitkár. 1905. május 18./5. bűm. - Kegydíj adományozása. Csatáry (Grósz) Lajos (1832-1907), orvos, szakíró. Orvosnövendékként részt vett a bécsi forradalmi megmozdulásokban, majd honvédtisztként a magyar szabadságharcban. 1852-ig emigrációban élt, s ezután végezte el a bécsi egyetemet. 1857 és 1868 között Bihar vármegye törvényszéki orvosaként működött, majd a budapesti egyetem jogi karán a törvény- széki orvostan előadója lett. 1872-ben nevezték ki a MÁV főorvosának. 1906- ban vonult nyugdíjba. A hazai közegészségügyi intézmények megszervezésében jelentős szerepet vállalt. 1903. július 9./3. me. - Kongresszusi küldött. Csathó Ferenc (1845-1928), jogász, bíró. Jogi tanulmányainak befejezése után Nagyváradon lett aljegyző, majd városi tanácsos. Ezután bírói szolgálatba lépett. 1889-ben budapesti táblabírává nevezték ki. Később a debreceni táblánál lett tanácselnök, utóbb a marosvásárhelyi, majd a szegedi tábla elnökeként tevékenykedett. 1893-ban kúriai bírónak nevezték ki. 1901-ben kúriai tanácselnök, 1904-ben a budapesti kir. ítélőtábla elnöke lett. 1908-ban belső titkos tanácsosi méltóságot kapott. 1904. december 10./18. igm. - Kinevezése budapesti ítélőtábla elnökévé. Cseh Ervin, szentkatolnai (1838-1918), gazdálkodó, miniszter. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. Szerepet vállalt a szlavóniai gazdasági egylet megalapításában. 1886 és 1898 között Szerém vármegye főispánja. 1898-ban titkos tanácsossá, 1899-ben cs. és kir. kamarássá nevezték ki. 1898 és 1903., valamint rövid megszakítással 1903. és 1905 között horvát-szlavón-dalmát miniszter. Fölmentése után visszavonult a politikától, s az alsó-baranya-bá- csi ref. egyházmegye gondnoka és világi elnöke lett. Csőke Ferenc (1852-?), jogász, minisztériumi tisztviselő. Jogakadémiai tanulmányai után gyakornokként dolgozott. 1879-ben került a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumba, 1887-ben miniszteri titkár, 1897-ben miniszteri tanácsos lett. 1897 és 1902 között a fiumei tengerészeti hatóság elnökhelyettese, majd visszarendelték a minisztéri
