Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
umba, és a vasútügyi közigazgatási szakosztály vezetését vette át. 1904. szeptember 22./21. kerm. - Lipót r. lov. kér. adományozása, szolgálataiért. Dániel Gábor br. ifj. (1854-1919), politikus 1878-tól kezdve - egy ciklus (1905-1910) kivételével - tagja a képviselőháznak, szabadelvű programmal. 1899-1903-ben a képviselőház alelnöke. 1903-ban valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1904. november 18-án ő terjesztette az országgyűlés elé azt a házszabálymódosító javaslatot (lex Dániel), amelytől a kormány az abstrukció megfékezését remélte. 1903. november 10./1. me. - Valóságos belső titkos tan. cím adományozása. Darányi Béla (1850-1924), államtitkár. Tanulmányai befejeztével pest szent - imrei birtokán gazdálkodott és innen nevezték ki (1895) ménesuradalmi főigazgatónak. Mint FM dolgozó később (1918) a X. osztály főnöke lett. 1904. február 7./17. fm. - Min. tan. cím adományozása. Darányi Ignác (1849-1927), agrárpolitikus, nagybirtokos, miniszter. Jogi tanulmányainak elvégzése után ügyvédként működött. 1876-ban a fővárosi tv. hatósági bizottság tagja, 1878-ban a Tisza völgyi Társulat központi bizottsága titkára lett. 1881-ben országgyűlési képviselővé választották. 1895-ben a képviselőház alelnöke. 1895-től 1903-ig földművelésügyi miniszterként tevékenykedett. 1904-ben az Orsz. Magyar Gazda Szövetség elnökévé választották. Miután a Szabadelvű Pártból kilépett, az Alkotmánypárt elnöke lett. 1906 és 1910 között ismét földművelésügyi miniszter. Nevéhez fűződött az 1897-es földmunkás sztrájkmozgalom letörése, az 1898. és az 1907. évi cselédtörvények elkészítése. Szorgalmazta a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás belterjessé tételét. Előmozdította a Mezőgazdasági Múzeum és az Ampelológiai Intézet létesítését. 1909-től az MTA tagja. 1903. november - Lipót-rend nagyker. adományozása miniszteri beosztása alóli felm. alkalmából Dégenfeld-Schomburg Lajos gr. (1843-1922), földbirtokos. 1872-ben országgyűlési képviselővé választották. 1889 és 1895 között Nógrád vármegye főispánja. 1894-ben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki. 1904-ben belső titkos tanácsosi címet kapott. Örökös főrendiházi tag. A Csongrád-Sö- vényházi Armentesítő Társulat elnöke. 1904. december 2У2. me. - В. 1.1. cím adományozása a közigazgatás terén szerzett érdemeiért. Dessewfíy Pál gr., (1839-1912), földbirtokos. A család margonyai ágából származó magyarkaproncai (Sáros vármegye) földbirtokos. Gazdálkodásának eredményeként vagyonát jelentékenyen megnövelte. A megyében elsőként telepített nagyobb területen szőlőt. A vármegyei társadalmi életben részt vett, de a politikától távol tartotta magát. Családi levéltárát a Nemzeti Múzeumnak, régiség-gyűjteményét a kassai Felsőmagyarországi Múzeumnak adományozta. 1903. december 13./17. vkm. - Legfelsőbb elismerés a kassai múzeum létrehozása körül végzett munkájáért. Dessewfíy Sándor (1834-1907), r. kát. püspök. Teológiai tanulmányait Egerben és Pesten végezte. 1857-ben szentelték pappá. 1868-ban a kassai egyházmegye szolgálatába lépett, mint a püspök 910
