Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
törlesztése a telepesek, valamint a község által csak akkor vegye kezdetét, ha a telepítvé- nyek területét magába ölelő Pancsova-Kubini Ármentesítő Társulat kölcsönei teljesen törlesztve lesznek. Az egyes telepesek nevén a föld vételárából hátralékként mutatkozó annuitási részletek írassanak le, a fennmaradó vételári követelés pedig 2 Уг% kamatozás mellett 50 év alatt törlesztessék. A leírandó összeg Székelykevén 27 200 koronát Sándoregyházán pedig mintegy 14 000 koronát tenne ki. Ezen bizottsági javaslat indokai a csángó telepítvények szerencsétlen fekvésében és kedvezőtlen gazdasági viszonyaiban keresendők. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a csángók az eredetileg 10 holdas részletekben kiosztott, de ma már a természetes megoszlás következtében átlag mintegy 8 V2 holdat kitevő telepeiket a Duna hullámterében oly mély fekvésű talajon kapták, hol azok java részének kihasználása a gyakori belvizek miatt nem volt lehetséges, ha számításba vesszük továbbá az évenként és holdanként a folyó ármentesítési költségekkel együtt tetemes összeget kitevő terheket, melyeket a telepesek ingatlanainak kell viselni, nem lehet csodálkozni azon, hogy a csángó telepesek állandóan a megélhetéssel küzdenek. Ezt az elmondottakon felül fényesen bizonyítják az alábbi számadatok: Székelykeve csángótelep 1882-ben 689 hold és 1393 négyszögöl területen létesíttetett 570 telepes családdal 10 holdas telepállományokkal. Ma a telepállományok a 664 létező családra számítva mintegy 8 V2 holdra rúgnak, és ennek terhe holdanként és évenként adó- és közköltségben 12 К 77 f, váltságrészletben pedig 2 К 37 f, együtt 15 К 14 fillér. A földek kedvezőtlen fekvésére való tekintettel egy hold évi hozama 60-80 koronánál magasabbra nem tehető, ennélfogva az egy család megélhetésére szolgáló telepállomány évi haszna csekély 380-551 koronára rúg. Sándoregyháza csángótelep 1882-ben 5328 hold 1164 négyszögölön létesíttetett, a letelepített 437 csángócsalád egyenként 10 hold ingatlanban részesíttetett, ma ezen telepállomány 466 családra számítva átlag mintegy 9 holdat tesz ki, ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 13 К 05 fillér, vételári részletben pedig 2 К 26 f; együtt 15 К 31 f. A holdankénti hozam a 30-40 koronát kitevő haszonbérre való tekintettel évenként 60-80 koronában vehető fel, és így egy telepállomány évenkénti haszna 402-582 koronát tesz ki. A bizottságnak az előadottak mérlegelése alapján alkotott véleménye szerint tehát a csángó telepítvények megerősödése és gazdasági fejlődése csak az előbb felsorolt kedvezmények mellett és úgy remélhető, ha a telepesek gazdaságuk vitelében is a legmesszebb menő támogatásban részesíttetnek. 30. Pusztaföldvár 31. Mészdorgos 32. Vajdahunyad — hozzá telepítés 33. Magyarszentmárton A 30-33. tétel alatt felsorolt kincstári telepítvények fejlődéséhez és gazdasági megerősödéséhez a megkívántató kellékek megvannak. Hogy mindazonáltal ezen községek is tetemes hátralékban vannak, annak oka főleg a kincstári követelések behajtása körül folytatott erélytelen eljárásban keresendő. 756
