Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
annyira megoszlottak, hogy az egy-egy család birtokában maradt földek jövedelme az illető család megélhetését nem biztosítja. Minthogy földek hiányában nincs módomban, ezen a bajon telepkibővítéssel vagy bérföldek adományozásával segíteni, oda kell törekednünk, hogy egyfelől a telepesek terhei a javaslatba hozott kezdeményekkel lényegesen apasztassanak, másfelől pedig oly mértékű gazdasági támogatásban részesíttessenek, hogy földjeik jövedelmeinek fokozásával a fennmaradó terhekkel megküzdhessenek. Majláthfalva község gazdasági helyzetének megvilágítására szolgáljanak az alábbi számadatok. A község 1820-ban magyar ajkú róm. kát. vallású egyénekből telepíttetett 4067 hold 834 négyszögölnyi területre, melyből egy átlagos telepállomány 16 holdban osztatott ki. A jelenlegi változott viszonyok és feltűnő természetes szaporaság következtében ezen telepállomány átlag felére apadt le, ennek évenkénti és holdankénti terhe adó- és közköltségben 8 K, vételári részletben 15 К12 f; együtt 23 К12 f. Középszámítással i hold átlagos évi hozamát 100-120 koronára véve fel, marad egy telepes család egy évi megélhetésére és a már fent kitüntetett tetemes hátralék törlesztésére évi 615-744 korona. 27. Újvár Ezen Torontál vármegyei telepes községre nézve a bizottság javaslata az, hogy a leszámoláskor mutatkozó hátralék teljes összegében írassék le, a fennmaradó vételári követelés pedig 2 Vi% kamatozás mellett 50 év alatt törlesztessék. A javaslat szerint leírásra kerülne mintegy 47 700 korona. Az újvári hozzátelepítés az 1877-ben vagyonilag teljesen tönkre jutott königsdorfi vízkárosultakból létesíttetett. A telepítésre a Kincstárnak Oregfalu és Újvár községek határába eső gyenge minőségű birtokai (1759 hold 200 négyszögöl) jelöltettek ki, melyekből egy-egy telepállomány 7 holdban állapíttatott meg. A földek évenként- és holdankénti terhe adó- és közköltségben 10 К 97 fill., váltságrészletben pedig 14 К 21 f; együtt 25 К 18 f tesznek ki, míg egy hold évenkénti hozama az adott kedvezőtlen viszonyok között 80-100 koronára tehető, mely az ott dívó 35-40 korona holdankénti haszonbérnek is megfelel. így az egy család megélhetésére szolgáló 7 holdas telep évenkénti haszna 384-524 koronát tesz ki. Hogy a telepesek ily körülmények között eladósodtak, és ezen minőségileg is sok kifogás alá eső 7 holdból a Kincstárral szemben fennálló és már 1903. év végén 47 000 koronát kitevő hátralékos kötelezettségüknek megfelelni nem tudnak, és hogy annak jövőben is csak lényeges kedvezmények nyújtása mellett lesznek képesek megfelelni, önként érthető. 28. Székely ke ve 29. Sándoregyháza Ezen csángótelepek helyett az 1884-től 1898-ig eső vízszabályozási költségeket a Kincstár fizette ki, és ezen költségekből az 1884-1890 évekre eső rész inkább csak politikai okokból állósíttatott, s mint be nem hajtandó térítmény tartatik nyilván. Miután a telepesek kedvezőtlen anyagi viszonyaira való tekintettel előreláthatólag az 1891-1898 évekre eső vízszabályozási térítmények sem lesznek behajthatok, a bizottság javaslata az összes 1884-1898 évekre előlegezett vízszabályozási költségtérítmények állósítandók, és azok 755
