Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
zi, a bizottság abban a meggyőződésben van, hogy egyfelől a behajtások erélyesebb folytatásával, másfelől a fennmaradó hátralékoknak a javaslatba hozott kedvezményekkel leendő hosszabb idejű kitolásával a telepesek megerősödése az adott viszonyok között biztosítottnak mondható. Magyarbánhegyes, 1865-ben Battonya, Pécska és Orosháza községek magyar ajkú róm. kát. lakosaiból 2206 holdon létesült, melyből a befogadott 196 telepes család részére egyenként 10-20 hold jutott; fenti területből a mai 470 családra számítva átlag 8 hold esik. Ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 10 К 30 f, vételári részletben pedig 19 К 04 f, vagyis összesen 29 К 34 f. A középszámítással holdanként 120-140 koronában megállapítható hozammal a jelenlegi telepállomány évi haszna 725-885 koronára tehető. Az 1903. év végén a telepesek terhére megállapított váltsághát- ralék 49 541 koronát tett ki. Nagymajláth, 1844-ben makói ev. ref. vallású magyar ajkú egyénekből létesíttetett. A telepesítésre felhasználtatott összesen 1783 hold és 1554 négyszögöl, mely 15-20 holdas részletekben 82 telephelyre osztatott fel. Ezen telepállományból ma egy család átlagos megélhetésére mintegy 8 hold esik, melynek évenkénti és holdankénti terhe adó- és közköltségben 6 К 56 f, vételári részletben 25 К 58 f, tehát együtt 32 К14 f. Az ott szokásos 50-60 koronányi holdankénti haszonbér figyelembe vétele mellett 1 hold hozama 130-140 koronában vehető fel, mely alapon egy átlagos telepállomány évi haszna 782-862 koronára tehető. Az 1903. év végén megállapított telepváltság-hátralék 141593 korona. Minthogy Nagymajláthra a bizottságnak ugyanaz a véleménye, mint Kunágota telepes községre, vagyis hogy a hátralékok ily tetemes felszaporodását nem egyedül a telepesek kedvezőtlen anyagi helyzete okozta, tekintettel azon körülményre, hogy a javaslatba hozott kedvezményekkel a jelenlegi év- és holdanként 25 К 58 f-t kitevő vált- ságtörlesztési részlet tetemesen kisebb lesz, a bizottság további kedvezmények engedélyezését szükségesnek nem tartja. 26. Majláthfalva Ezen Temes megyei kincstári telepes községben a leszámoláskor megállapítandó hátralék 50%-a írassék le, és az így fennmaradó tartozás a leszámolástól kezdve 50 év alatt 2 Уг% utólagos kamatozás mellett törlesztessék. Az ekként leírásra javasolt összeg 136 000 koronát tesz ki. Majláthfalva telepközség váltságtartozásai felszaporodásának oka - éppúgy, mint az Arad megyei telepeken - még a 70-es évek elején fennállott haszonbéri viszonyra vezethető vissza. A rendelkezésre álló adatok bizonyítják, hogy már az 1873. évi XXII. te. alapján megkötött váltságszerződések elkészülte előtt 1877. év végén a majláthfalvi telepeseket 700 000 korona haszonbéri tartozás terhelte, mely hátralék, noha a telepesek két ízben részesültek tetemes elengedésben, elenyészni soha sem tudott, sőt, mindinkább rohamosan növekedett, úgyhogy a telepesek váltságtartozása, az 1893. évben megejtett új leszámolás alkalmával már 1122 594 koronát tett ki. Ezen óriási kincstári követelés, melyből ma már ismét mintegy 272 000 korona hátrálék tartatik nyilván, a telepesek jelenlegi kedvezőtlen vagyoni viszonyai mellett elviselni képtelenek, mert az eredetileg 16 holdban megállapított telepállomány a lakosság feltűnő szaporasága következtében 754
