Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Века hozzátelepítés Magyarcsanádhoz, létesíttetett 1801-ben 345 hold 543 négyszögölön, melyből 24 család egyenként 5-10 holdat kapott. Tekintettel az időközi természetes megoszlásra egy telepállomány átlagban ma 8 holdban vehető fel, ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 2 К 68 f, vételári részletben n К 32 f, együtt 14 K. Ha a holdankénti hozamot évi 100-120 koronában állapítjuk meg, mely az ott dívó 50-60 korona haszonbérnek megfelel, úgy egy telepállomány évi haszna 688-848 koronára tehető.

Dombiratos község magyar ajkú róm. kát. egyénekből 1841-ben 916 hold 180 négyszögölön létesült. Ezen területből a befogadott 127 telepes család átlagban 10-15 holdat kapott. Az eredeti telepállomány a jelenlegi 170 családra számítva, ma már csak 9 holdat tesz ki, ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 24 К 95 f, váltság- részletben 14 К 28 f, együtt 42 К 19 f. Ha a holdankénti hozamot az ott dívó 50-60 ko- ronányi haszonbér alapján 120-140 koronában állapítjuk meg, a jelenlegi átlagos telepállomány egy évi hasznaként 700-800 korona jelentkezik. Annak dacára, hogy Dombiratos községben az 1903. év végén megállapított váltságtartozás 154 467 korona hátralékot tesz ki, a bizottság ezen hátralék részbeni leírását sem tartja szükségesnek, nem pedig azért, mert Dombiratos oly kitűnő földekkel rendelkezik, s oly kedvező gazdasági körülmények között van, hogy amennyiben a tervbe vett intézkedésekkel évenkénti terhei megfelelően leszállnak, és a jelenlegi gazdálkodás megfelelő irányítás mellett jövedelmezőbbé tétetik a javaslatba hozott kedvezményekkel, úgy a fennálló hátralékok törlesztése, mint a község megélhetése biztosíttatik.

Kövegy község, Apátfalva és Csanádpalota magyar ajkú róm. kát. vallású lakosaiból 1843-ban létesült. Telepítésre felhasználtatott 1164 hold és 936 négyszögöl, melyből a befogadott 103 telepes család részére egyerxként 10-15 hold osztatott ki. Ezen telepállomány a mai 166 családra számítva, már csak 8 holdat tesz ki, melynek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 7 К 25 f, vételári részletben 19 К 43 f és így együtt 26 К 64 f; az évenkénti és holdankénti hozamot az adott viszonyokhoz képest 120-130 koronába véve fel, egy átlagos telepállomány évi haszna 746-826 koronában állapítható meg. A telepesek hátraléka az 1903. év végén történt megállapítás szerint 55 778 koronát tett ki.

Kunágota, magyar ajkú róm. kát. és részben ev. ref. vallású egyénekkel létesült 1843-ban. Felhasználtatott 1954 hold és 83 négyszögöl, melyből 212 telepes család egyenként szintén 10-15 holdban részesült. A mai tetemesen megszaporodott, és mintegy 688 családból álló községben egy telepállomány átlagosan csak 7 V2 holdra tehető, ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 6 К 57 f, váltságrészletben pedig 26 К 41 f, együtt 32 К 98 f. A holdanként 40-50 koronára tehető átlagos haszonbér alapján 1 hold évenkénti hozama 120-140 koronával állapítható meg, miből következik, hogy egy mai átlagos telepállomány évenkénti jövedelme 652-802 koronáig terjed. A telepesek váltságtartozás-hátraléka 1903. év végén 165 475 koronában állapíttatott meg, mely tetemes hátralék felszaporodásának oka azonban legnagyobbrészt annak tulajdonítható, hogy a telepesek a fizetési készség legkisebb jelét sem mutatták. Minthogy pedig Kunágota telepes község határozottan a jobb anyagi viszonyok közt élő községek közé tartozik, és a telepesek évenkénti jövedelmét nem csupán a fent kimutatott összeg képe753