Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
az összes Arad és Csanád vármegyei telepes községek gazdasági viszonyait és anyagi helyzetét felöleli, a következőkben az egyes községek gazdasági helyzetét feltüntető számadatokon felül csak az oly kiváló fontosságú különleges jelenségekre leszek bátor Nagy méltóságod becses figyelmét felhívni, melyek valamely telepes község kivételes helyzetének ismertetésénél elengedhetetlenek. 8. Gyorok Ezen telepközségre nézve a bizottság javaslatba hozza, hogy a Nagy méltóságod folyó évi január hó 26-án kelt 1110. számú nagybecsű hozzájárulása alapján engedélyezett kedvezmények oda módosíttassanak, hogy a váltságkövetelések 1904. évi november hó i-jére 2%-os kamat számítása mellett számoltassanak le, a megállapítandó kincstári követelés pedig 1905. évi november hó i-jétől kezdődőleg 50 évre 2%-os kamat mellett legyen tör- leszthető. Miután az indokokat, melyek a gyoroki csángótelep részére nyújtandó kedvezmények mellett szóknak, már az 1903. évi augusztus hó 26-án kelt 6763. számú átiratomban voltam bátor felsorolni, ez alkalommal a csángótelep tarthatatlan helyzetét csak az alábbi számadatokkal kívánom megvilágítani, mely számadatok szerint a csángótelep létfenntartása érdekében a kamatláb 2%-ra leendő leszállítása, a felszaporodott hátralékok nagyságára való tekintettel elengedhetetlen. Gyorok hozzátelepítés 1884-ben róm. kát. vallású bukovinai csángóból létesíttetett. Az eredetileg letelepített 126 család részére 837 hold és 1524 négyszögöl terület vétetett igénybe, melyből 1-1 telephelyre 6 hold és 1454 négyszögöl esett. Az eredeti telepállományból ma egy családra átlag 6 holdat számítva, ennek évi terhe holdanként adóban és közköltségben 5 korona 52 fillér, váltságrészlet 7 korona 72 fillér, együtt 13 korona 24 fillér, évi hozama pedig - a 30 koronányi holdankénti haszonbért alapul véve - 60-80 koronára tehető; levonva ebből a fenti terheket, marad egy család megélhetésére 280-400 korona. A csángó telepesek ezen aránytalanul kevés évi jövedelemből váltságtartozásaikat fizetni képtelenek, és családjaikat is csak úgy tarthatják fenn, hogy az ottani nagy kiterjedésű szőlőkben napszámkeresethez jutnak, asszonyaik pedig háziiparral foglalkoznak. 9. Pitvaros Ezen Csanád vármegyei telepközségre nézve javasoltatik, hogy a leszámoláskor megállapítandó összes hátralék 50%-a leírassék, az ezután fennmaradó tartozás 2 1Л% utólagos kamatozás mellett 50 év alatt törlesztessék. A javaslat elfogadása esetén mintegy 227 000 korona kerülne leírásra. Pitvaros kincstári telepes község 1817-ben tótkomlósi- és nagylaki tótokból (ág. ev. vallású) 2182 hold és 853 négyszögölnyi területen létesíttetett, 397 egyenként 10-14 holdas telephellyel. Ezen területből a mai 427 családra átlagosan 11 hold esik, melynek évenkénti és holdankénti terhe adó és közköltségben 14 korona 50 fillér, vételári részletben 28 korona 42 fillér, együtt 42 korona 92 fillér. A holdankénti és évenkénti hozam - az ott dívó 40-50 korona holdankénti haszonbérre tekintettel - 100-120 koronában vehető fel, melyből a fenti terheket levonva, marad egy család megélhetésére 627-847 korona. 748
