Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

A telepingatlanoknak ezen, a megélhetésre is kevés évenkénti hozama mellett a telepeseket az 1903. év végén történt megállapítás szerint 90 176 korona hátralékos váltság- tartozás terheli.

Zimándújfalu 1845-ben a szomszédos községek magyar ajkú róm. kát. vallású lakosaiból létesült 944 hold 380 négyszögöl területen, melyből 15 holdas részletekben 79 család részesíttetett.

Ezen telepállományból a közlegelőbe eső 3 holdat leszámítva a telepes család megélhetésére tulajdonképpen 12 hold szolgál, melyből a mai 126 családra átlagban csak 7,5 hold esik. A telepesek évenként- és holdankénti terhe adó- és közköltségben 7 korona 63 fillér, vételári részlet 13 korona 21 fillér, együtt 20 korona 84 fillér. A szokásos 40-50 korona haszonbérre is figyelemmel, 1 hold hozama középszámítással, úgy mint Fakerten, 90-100 koronában állapítható meg. Ebből levonva a fenti terheket, marad az egész telepállomány után egy telepes család megélhetésére és a már 1903. év végén 36 012 koronában megállapított hátralékos tartozás törlesztésére 518-593 korona.

Zimándköz létesíttetett 1845-ben a szomszédos községek magyarajkú róm. kát. vallású lakosaiból 1277 hold és 1357 négyszögöl területen, melyből az eredetileg letelepített 93 család részére egyenként 15 hold jutott. Minthogy azonban ezen területből itt is 3 hold a közlegelőben foglaltatik, a számítás alapját itt is csak 12 hold képezheti. Ebből a mai 130 család részére átlagosan és egyenként 8,5 hold föld esik, melynek holdanként- és évenkénti terhe adó- és közköltségben 7 korona 19 fillér, vételári részletben 11 korona 18 fillér, együtt 19 korona 37 fillér.

Ezzel szemben - az ottani 40 koronás holdankénti haszonbérre is figyelemmel - 1 hold hozama 90-100 koronában állapítható meg, melyből a fenti terhek levonása után, mint az átlagos telepállomány 1 évi haszna - melyből nemcsak a telepes családnak magát fenntartani, de a már 1903. év végén 43 466 koronában megállapított váltságtartozásu- kat is törleszteni kellene - 600-685 korona.

Szentleányfalva 1845-ben a szomszédos községek magyar és német ajkú róm. kát. vallású lakosaiból létesíttetett 1788 hold 394 négyszögöl területen, melyből telephelyenkint 14 holddal 134 család részesíttetett.

Ezen területből a mai 210 családra átlag 8,9 hold esik, melynek évenként- és holdankénti terhe adó- és közköltségben 8 korona 94 fillér, vételári részletben 9 korona 73 fillér, együtt 18 korona 67 fillér. A községben dívó holdankénti haszonbér átlagban 36 koronát tesz ki, i hold föld évi hozama pedig középszámítással itt is 90-100 koronára tehető. Ebből a fenti terheket levonva, marad egy telep haszna 643-723 korona, melyből a megélhetésen felül az 1903. év végén 20.431 koronában megállapított hátralékos váltság- tartozást is kellene törleszteni.

A felsorolt és még alább felsorolandó Arad és Csanád vármegyei kincstári telepes községek kedvezőtlen anyagi helyzetének, és ebből kifolyólag a váltságtartozások felszaporodásának okait a fenti és még alább következő számadatokon felül az alábbiakban van szerencsém ismertetni.

Az Arad- és Csanád vármegyei telepek legnagyobb részben a 40-es években a dohánytermelés nagyobb mérvű felkarolás céljából létesíttettek és a letelepített dohányker746