Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly ismételt miniszterelnöki megbízatása
I ülésén odaballagott Magyarország miniszterelnökéhez, s barátságosan emlékezetébe idézte a görög tragikus örökkévaló mondását, mely szerint legjobb meg sem születni, de ha már megszülettünk, legjobb mentül elébb visszatérnünk oda, ahonnan jöttünk”223 Ezen az ülésen az ügyvezető kormány tagjai a korábbi felállásban jelentek meg, sőt a már lemondott Tomassich Miklós horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter is újra elfoglalta hivatalát. A Függetlenségi Párt nevében Kossuth Ferenc így értékelte a kialakult politikai helyzetet: „A kézirat [...] nemcsak nem köszörüli ki a csorbát, melyet a hadiparancs ejtett az alkotmányon és a törvényeken, de a nemzethez intézett királyi szóval állandóvá és mélyebbé teszi a csorbát.” A kormányfőt támadó ellenzéki felszólalásokra válaszul Hieronymi Károly kijelentette, hogy a királyi kézirattal a kérdés elintézettnek tekinthető. Khuen-Héderváry 1903. szeptember 27-én hajnalban érkezett Bécsbe, hogy újraalakuló kormányának programjáról tárgyaljon, amelynek most a legfontosabb részét - a pártszakadás megakadályozása, és a parlamenti többség támogatásának megtartása érdekében - a mérsékelt katonai követelések elfogadtatása képezte. A miniszterelnök a kabinet megalakítását - amelynek összetételéről még nem határozott - 1903. október 5-re tervezte. A magyar miniszterelnököt a király, délelőtt tíz és tizenegy óra között fogadta. A megbeszélésre Khuen egy több pontból álló tervezetet vitt magával, amelyben katonaságot érintő kéréseket terjesztett a király elé.224 Nevezetesen: a címer- és zászlóhasználat szabályozására egy szakbizottság kinevezése; a magyarországi illetőségű tisztek magyar csapattestekhez helyezése; a katonai büntető eljárásban az ügyvédek magyarul és horvátul is tarthassák védőbeszédeiket; a magyarországi katonai nevelő intézetekben magyar nyelven is oktassanak; a magyarországi katonai intézetekben a honiak részére az állami alapítványi helyek növelése; a kismartoni katonai intézetnek a székelyföldre helyezése, helyére egy katonai főreáliskola és egy tüzér hadapród iskola felállítása; a magyar hatóságokkal a levelezés nyelve magyar legyen; a katonai épületekben magyar, illetve horvát nyelvű feliratok legyenek; végül a magyar honvédségnél műszaki alakulatok szervezése. A listát a minisztertanács állapította meg, de az első öt pont kivételével a követeléseket - a cseh és lengyel igények felerősödésétől tartva - a király nem tartotta teljesíthetőnek. Az audiencián a király nem tartotta jónak Khuen-Héderváry azon kijelentését sem, hogy a kormányát csak átmenetinek tekinti, mert jobb szerette volna az állandó kabinet proklamálását. Amint a kormánypárton belül, úgy Bécsben is rossz benyomást keltett az a körülmény, hogy a több lemondást megélt kabinet tagjai sorában semmi változás nem történt.225 A miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy a párton belül nem akart a frakcióharcnak újabb teret biztosítani, másrészt ragaszkodott a kiegyezési tárgyalások vitelében járatos szakembereihez. A magyar kormány átalakítását Khuen ingatagnak ítélt helyzete is nehezítette, mert komoly szaktudású politikus nem szívesen vállalt rövid idő223 A Hét, 1903. szeptember 27. A Rigó rikkant. - Rigó Ferenc Bihar megyei képviselő durva kiszólásáról a király csak ennyit közölt Khuen-Héderváryval: Na most látja! A magyarok mindég valami lehetetlenséget követelnek. (Gerő, 1999.226.) Hasonló, a miniszterelnök elleni durva képviselői megnyilvánulást rögzített Fenyő Miksa is. (Fenyő, 1994.130.) 224 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 27.; Független Magyarország, 1903. szeptember 24. 225 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 30. 71
