Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly ismételt miniszterelnöki megbízatása
re szóló miniszterséget.226 Khuen-Héderváry beszámolt arról is, hogy bár Koerber beszédét személyére nézve nem tartja sérelmesnek, de a magyar pártok érzékenységét megnövelte, és ezért az ő megoldási kísérleteit hátrányosan befolyásolja. Ennek ellenére - mint kiderült - az uralkodó nem kifogásolta Körber kijelentéseit, és Khuen semmi olyan nyilatkozatra nem számíthatott, ami az osztrák miniszterelnök állásfoglalásának hatását mérsékelhette, illetve az ő párton belüli helyzetét erősíthette volna.“7 Khuen- Héderváry a délutáni vonattal visszatért Budapestre, hogy a kormánypárt tagjainak a másnapi megbeszélésen beszámoljon a királynál tett eredménytelen látogatásáról. A Szabadelvű Párt értekezletét - a tagság egy részének kérésére - 1903. szeptember 28-án délután hat órára azzal a céllal hívták össze, hogy megfogalmazzák a párt katonai programját.228 Az értekezletet fél órai késéssel kezdték el, mert előtte Khuen-Héderváry Károly, Apponyi Albert, Lukács László, Széli Kálmán és Wlassics Gyula külön megbeszélést tartottak, de annak tartalmáról nem tájékoztatták tagtársaikat. Az értekezleten a kormányfő hallgatólagosan elismerte bécsi útjának sikertelenségét, de sem a leendő kormány programjáról, sem annak személyi összetételéről nem számolhatott be. A tanácskozás összehívására vonatkozó kérelmet Ivánka Oszkár nyújtotta be báró Podmaniczky Frigyes elnöknek, azzal a céllal, hogy a tagság meghatározott időn belül kidolgozza és elfogadja a párt katonai programját. Az értekezlet tagjai az előterjesztést elfogadva, a párt katonai programjának kidolgozására az ún. kilences bizottság felálh'tását határozták el. A bizottság tagja lett: a régi nemzeti pártiak részéről Apponyi Albert, Hódossy Imre és Bolgár Ferenc, az ó-liberálisok közül Hieronymi Károly, Tisza István és Münnich Aurél, a mágnások képviseletében Andrássy Gyula és Széli Kálmán, a horvátokat pedig Josipovich Imre képviselte. Az elnöki teendők ellátására Széli Kálmánt kérték fel. További megegyezés született arról, hogy a szeptember 29-én megtartandó parlamenti ülésen Andrássy Gyula a Chlopy hadparancsot követő királyi kézirat lezárásaként határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint nem tartja szükségesnek az ügy további tárgyalását. Közel sem alakult ki egységes álláspont arról, hogy az osztrák miniszterelnök beszédére miként reagáljanak. Khuen-Héderváry tervezett válaszával - „a kormány megalakulása előtt nem lévén helye politikai diszkussziónak, a kérdés ma tárgytalan” - sokan nem értettek egyet, de elfogadták, hogy ebben a témában az állásfoglalás joga a kormányfőt illeti meg. A király által jóváhagyott miniszterelnöki nyilatkozatot az 1903. szeptember 24-én megtartott ülésen Khuen-Héderváry Károly nagy hangzavarban olvasta fel, de az ügy parlamenti lezárására, a vita elhúzódása miatt csak a szeptember 29-én került sor.229 Az Andrássy Gyula által felolvasott nyilatkozat szerint: „O Felsége fájdalommal és mély sajnálattal vett arról tudomást, hogy az általa kiadott hadparancs oly felfogásokkal, félreértésekkel, sőt félremagyarázatokkal találkozott, amelyek oda konkludáltak, mintha a 226 Például a felkérést Popovics Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár többször is visszautasította. (OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos levele Lippich Elekhez. Bécs, 1903. október 16.) 227 Egyetértés, 1903. szeptember 28. Mi történt Bécsben? 228 Egyetértés, 1903. szeptember 29. Nincs program! 229 Az országgyűlés összehívását szeptember 29-ére 28 ellenzéki képviselő kérte. (MNL OL К 2-AXVI-4-1. Kérvény az országgyűlés összehívására. 1903. szeptember 25.) 72
