Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - Khuen-Héderváry Károly ismételt miniszterelnöki megbízatása
nek a támasztott követelések értelmében való átalakítása esetén Ausztria a törvények hatalmánál fogva azon kérdések elé állíttatnék, hogy a jelenleg fennálló kötelék a két államfél között továbbra is fenntartandó-e. [...] Kijelentettük bátran, hogy minden osztrák kormánynak a közös hadsereg minden ügyére vonatkozó és őt illető befolyását minden időben törvényes terjedelemben biztosítottnak kell látnia. [...] A döntés már megtörtént, a legfőbb hadúrnak akarata az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege olyan maradjon, amilyen most: közös és egységes, minden alapvonásában érintetlen.”217 Az osztrák miniszterelnök ezzel azt üzente, hogy olyan katonai kérdésekben is beleszólási joggal rendelkezik, amelyek - a budapesti értelmezés szerint - az 1867. évi XII. törvény értelmében kizárólag a magyar országgyűlés és a király közötti intézkedés körét képezi.2’8 Az elhangzottaknak nyomatékot adva Zeno Welsersheimb Landwehr (osztrák honvédelmi) miniszter az alábbi törvényjavaslatot terjesztette elő: „Az 1903. febr. 26-iki törvény (Birodalmi Törvénytár, 53. sz.) 2. § helyébe a következő teendő: A hadseregbe (hadi tengerészet) való újoncok tényleges besorozása és újoncozása a Reichsratban képviselt királyságok és országok részére a múlt évben megszavazott kontingensnél nagyobb számban csak akkor és oly mértékben történhetik, ha és amely mértékben a véderőtörvény 14. §-a értelmében ez a magyar korona országaira eső újonc kontingensre nézve megtörténik.”2’9 A fenti vélemények tükrében nagy meglepetést keltett, hogy a Szabadelvű Párt szeptember 23-án, délután folytatott ülésén, Andrássy Gyula határozati javaslatára a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak egy nyilatkozatot, amely szerint a párt megnyugvással fogadja el a miniszterelnöknek a hadparancsra vonatkozólag tett nyilatkozatát, további tárgyalására nincs szükség, ezért ezt a határozatát nem viszi a Ház elé.220 A fenti határozatot a Néppárt nevében gróf Zichy János „kielégítőnek” minősítette.221 A Szabadelvű Párt egységes állásfoglalása, illetve Apponyiék feltétel nélküli „visszavonulása” - még ha ez átmenetinek is bizonyult - mindenkit meglepett. A „megegyezésben” a határozati javaslat megszövegezése is közrejátszott, mert annak el nem fogadása a király elleni állás- foglalást jelentette volna. Ezt Apponyiék nem merték felvállalni. A kormánypártban kialakult helyzetet a Hungáriában megtartott vacsorán az egyik képviselő így jellemezte: „Egy pár napra megint össze vagyunk drótozva”.222 Khuen-Héderváry Károly ismételt miniszterelnöki megbízatása A miniszterelnök a királyi kéziratot és ismételt kormányfői megbízatását szeptember 24-én, az ellenzék heves támadása közepette jelentette be a parlamentben. Az elszabadult indulatok színvonalát érzékelteti A Hét c. lapban Ignotus cikke, amelynek első mondata, a párszavas felszólításról így adott hírt: „Rigó Ferenc uram a képviselőház csütörtöki 217 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVIII. köt. 322. országos ülés. 1903. szeptember 24 - Az osztrák miniszterelnök beszédét a magyar parlamentben Kossuth Ferenc ismertette. 218 A kilences bizottságnak [lásd a 72. oldalon] az osztrák miniszterelnök beszédével szembeni állásfoglalását tükrözi a Szabadelvű Párt katonai programjának nyolcadik pontja. 219 Alkotmány, 1903. szeptember 24. A Reichsrat ülése. 220 Magyarország, 1903. szeptember 23. 221 Pesti Napló, 1903. szeptember 24. 222 Egyetértés, 1903. szeptember 24. Apponyiék hirtelen Pálfordulása. 70
