Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A magyar kormányfő küzdelme újabb királyi kézirat kiadásáért
I A Szabadelvű Párt szeptember 23-án délelőtt tíz órára összehívott értekezletét báró Podmaniczky Frigyes pártelnök nyitotta meg.2“ Khuen-Héderváry az uralkodói felhatalmazás alapján kijelentette, hogy a hadparancs olyan jellegű magyarázata, amely szerint az a magyar alkotmányt sérti, téves. Erre bizonyíték az a kézirat, amelyet az uralkodó e tárgyban a magyar miniszterelnökhöz intézett. A nyilvánosságra hozott királyi kéziratból a hadseregre vonatkozó reformok lehetőségét emelte ki. Ezek közé sorolta a kormány azon tervét, hogy a magyarországi katonai intézetekben a tantárgyak jelentős részét magyarul tanítsák, valamint a magyar hallgatók létszámának növelése érdekében részükre anyagi támogatást biztosító alapítványokat hozzanak létre.* 212 213 214 * 216 A részletek kidolgozását az új kormány feladatává tette, de mindjárt hozzáfűzte, hogy kormánya alakítását csak átmenetinek tekinti, a végleges megoldás érdekében közvetíteni akar a király és a nemzet között. Khuen-Héderváry beszámolóját, a párton belül legerősebb ellenzéki csoportot vezető Apponyi Albert erős kritikával fogadta. Szerinte a kézirat a hadparancsot csak megerősíti, nem korrigálja a benne lévő alkotmánysértést, „sőt, a jövőre nézve is elébe vág minden nemzeti törekvésnek.”2'3 Ismét felvetődött annak lehetősége, hogy Apponyi Albert vezetésével egy egész csoport kilép a kormányzó pártból. Az esélyeket latolgatok szerint: amennyiben Apponyival 20-30 képviselő hagyja el a Szabadelvű Pártot, az csupán az ellenzék erősödését eredményezi, de 67 fő távozása - a parlamenti többség elvesztése miatt - már új választások kiírását tenné szükségessé.2'4 A pártszakadás kérdését a későbbiekben többen attól tették függővé, hogy a katonai kérdésekre vonatkozó program kidolgozására létrehozott kilenctagú bizottság milyen tervezetet terjeszt a tagság elé. A nyilatkozat, amely a miniszterelnökhöz intézett ellenjegyzett királyi kézirat formájában jelent meg, a Függetlenségi Párt szeptember 23-án megtartott értekezletén Kossuth Ferenc pártelnök szerint „semmi egyéb, mint a hadparancsnak más szavakkal való ismertetése.”2'5 Hasonló osztrák véleményt közöl a Pesti Napló a Neue Freie Presse cikkéből, amely szerint: „Ha Magyarországon a hadparancsot gyöngítő magyarázatot vártak, akkor csalódtak. A manifesztum a koronának a chlopy-i hadparancsban megjelölt álláspontját újból megerősíti, ragaszkodik a hadsereg vezényletének tekintetében a koronára ruházott felségjogokhoz, amelyeket fenntartani szilárd eltökélése.”2'6 Az osztrák lapoknak a fentiekhez hasonló véleménye ellenére Koerber a kéziratban tett uralkodói gesztust is soknak tartotta. Az osztrák miniszterelnök lemondását helyezte kilátásba, ha a birodalmi gyűlésen nem reagálhat a magyar követelésekre. Az uralkodói engedély birtokában az 1903. szeptember 23-ára összehívott Reichsrat ülésén, a katonaságot érintő magyar igényekre Koerber kormánya nevében így reagált: „a hadseregen Független Magyarország, 1903. szeptember 24. A Szabadelvű Párt állásfoglalása. 212 A századfordulón a k. u. k. magyar tisztjeinek aránya 8% körül mozgott. A katonai pályára lépő magyar fiatalok többsége inkább a magyar honvédséget választotta. A kormány a fenti követelésével a „honi fiúk” számára kívánta a tiszti pályát vonzóbbá tenni. (Hajdú, 1994.) 213 Magyarország, 1903. szeptember 24. - Ignotus így minősítette a Bécsben tárgyaló magyar politikusokat: „az a mindenre képes Khuen, az a stréber Láng és az a pozőr Thallóczy”. (A Hét, 1903. szeptember 27. Ignotus: Krónika.) 214 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 27. 21J Pesti Napló, Bp., 1903. szeptember 24. 261. sz. 216 Pesti Napló, Bp., 1903. szeptember 24. 261. sz. 69
