Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

fordul, s a megrendelés sürgősnek mutatkozik: előadó miniszter úr felhatalmazást kért arra, hogy a 36 000 puskát már most megrendelhesse.454 455 456 A kért felhatalmazás megadatott azzal, hogy a fizetési módozatok megállapí­tása iránt a pénzügyminiszter úrral még csak ezentúl befejezendő tárgyalások eredményét, mely minden körülmények méltányos mérlegelésével állapítan­dó meg, a Fegyver- és Gépgyár Részvénytársulat magára nézve kötelezőnek ismerje el. зз- Ы-) 1904. augusztus 4. i. Takarmánykiviteli tilalom4” Miniszterelnök úr előadja, hogy a szokatlanul hosszú ideig tartó nagy szárazság követ­keztében az ország számos vidékét fenyegető takarmányhiány arra késztette, hogy a kormány tagjaival már előzőleg folytatott megbeszélés alapján a közös külügyminiszter úr figyelmét felhívta annak kívánatos voltára, hogy az ország keleti részeire nézve takarmánykiviteli tilalom rendeltessék el, s erre nézve - figyelemmel a kereskedelmi egyezmények rendelkezéseire - a nevezett miniszter úr véleményét kérte ki. A külügyminiszter úr válaszában kijelentette, hogy olyan részleges kiviteli tilalmat, mely csak a Romániába irányuló kivitelre vonatkoznák, a Romániával 1893. évben kö­tött kereskedelmi egyezmény 3. cikkének szó szerinti értelmével nem tartana meg- egyeztethetőnek; ha azonban a részleges kiviteli tilalom elrendelésénél nem az irány, amely felé a kivitel tilalmaztatnék, hanem a származási hely jut kifejezésre, ahonnét a ki­vitel történhetnék, vagyis ha a tilalom nem a Romániában való kivitel ellen irányul, ha­nem Magyarország valamely vidékéről való kivitel ellen, tekintet nélkül arra, hogy hová van szánva az elszállítandó termény: akkor egy állam sem, még Románia sem te­hetne észrevételt, mert általános természetű belső, merőben gazdasági intézkedésekről volna szó.4j6 Minthogy a közös külügyminiszter úr csak a Románia ellen irányuló részleges kivi­teli tilalom tekintetében nyilatkozott, ami pedig a magyar kormánynak nem is lehetett célzata, s ami a miniszterelnök úr átirata félreértésének tulajdonítható, és mert a Német Birodalommal 1891. évben kötött szerződésünk kivitek tilalom kibocsátását csak 3 eset­ben engedi meg kivételesen, nevezetesen: 4J4 A honvéd csapatoknál 15 éve használatban lévő 88/90 mintájú ismétlő puskák jelentékeny része már alig volt használható. 455 Lásd még: MNL OL К 27.1904. szeptember 22У4.; 1904. december 2./30.; 1903. május 18./23. 456 A statisztikai adatok szerint az 1899-ben és 1900-ban, amikor Romániában kedvezőtlen termés volt, a hi­ányzó takarmányt főleg Magyarországról vásárolták. (MNL OL К 26-1908-XLI-2895. A kereskede­lemügyi miniszter átirata a belügyminiszter részére. 1904. augusztus 2.)

Next

/
Thumbnails
Contents