Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
a. / ha a tilalom egyedárusági tárgyra vonatkozik, b. / ha egészségrendőri tekintetekből történik, c. / hadi szükségletekre vonatkozólag, rendkívüli körülmények között, előadó miniszter úr szükségesnek vélte a közös külügyminiszter úr figyelmét erre is felhívni, s egy hozzá intézett újabbi átiratban vele tudatni, hogy nyilatkozatából azt a következtetést véli levonhatni, hogy a szálas takarmány mint kétségtelenül rendkívül fontos hadiszükségleti cikk, az idei takarmányhiány által okozott rendkívüli körülmények között, a fenti c. pont értelmében kiviteli tilalom alá vonható. Közölte egyúttal előadó miniszterelnök úr a közös külügyminiszter úrral, hogy miután az ország nagy közgazda- sági érdekei teljes mérvben csak akkor óvhatok meg, ha a szálastakarmánykivitel a magyar állam egész területéről eltiltatik, amennyiben tőle olyan újabb értesülést nem nyerne, mely a kérdésnek újabb nehézségeit hozná tudomására, akkor ily értelmű rendelkezést szándékoznék a magyar kormány nevében kibocsátani. Az ügy ilyen állása mellett szükségesnek tartotta miniszterelnök úr az osztrák kormány elnökét is tájékoztatni a magyar kormány szándékáról, s vele szemben felvetni azt a kérdést, hogy figyelemmel az osztrák tartományokban fennálló gazdasági helyzetre, szándékozik-e az osztrák kormány ehhez az akcióhoz csatlakozni, amely esetben az egész vámterületre egyetértőleg volna a kiviteli tilalom megállapítandó, avagy ráhagyja-e a magyar kormányra, hogy ez Magyarországra nézve önmaga tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az ügy sürgősségére való tekintetből, s azért is, mert az ilyen kérdéseket közvetlen szóbeli tárgyalások mellett gyorsabban és eredményesebben lehet megoldani, legcélszerűbbnek vélné az előadó miniszterelnök úr, ha a földmívelésügyi miniszter úr már legközelebb Becsbe utaznék, s ott az osztrák kormány elnökével és a közös hadügyminiszter úrral jutna megállapodásra aziránt, hogy az egész vámterületre egyetértő eljárás mellett, avagy csak Magyarországra nézve, vagy pedig csak az ország egy bizonyos területére nézve bocsáttassék-e ki a kiviteli tilalom, s ez a katonai szempontok mérlegelésével minő terményekre terjedjen ki, megjegyeztetvén, hogy minél több terményre nézve történik a megállapodás, annál kívánatosabb lesz az, tekintettel a naponkint rosszabbodó gazdasági helyzetre. Amennyiben az osztrák kormány a maga részéről nem kívánna ilyen tilalmat életbe léptetni, a magyar kormánynak a reá nehezendő felelősség tudatában és tekintve azt, hogy az 1899: XXX.457, illetve az 1878: XX. te.458 tételes intézkedéseket eziránt nem tartalmaznak, a kiviteli tilalmat okvetlenül életbe kell léptetnie.459 A minisztertanács ezen előterjesztést tudomásul vette, s felkérte a földmívelésügyi miniszter urat, hogy az osztrák miniszterelnök és közös hadügyminiszter urakkal a fentiek értelmében lehetőleg azonnal lépjen személyes érintkezésbe. Kimondja egyúttal a minisztertanács, hogy a majdan kibocsátandó kiviteli tilalom az ennek hatályba lépte előtt feladott küldeményekre nem terjedhet ki. 457 1899. évi XXX. törvény. A vám és kereskedelmi viszonyoknak és az ezekkel összefüggő némely kérdésnek rendezéséről. Törvénytár, 1899. 215-220. 4j8 1878. évi XX. törvény. A magyar korona országai és Őfelsége további királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. Törvénytár, 1878. 459 A kiviteli tilalmat 1904. augusztus 12-én léptették életbe. 640
